Elhunyt Cs. Gyimesi Éva

A diktatúra nehéz éveiben írt és kiadott bevezető kötetei az irodalomelmélet és az irodalomkritika tanulmányozásába (Találkozás az egyszerivel, Teremtett világ) és Szilágyi Domokos-monográfiája évtizedek óta alapműnek számít az irodalomelméleti és irodalomtörténeti gondolkodásban, az irodalom oktatásában a teljes magyar nyelvterületen. 1989 előtt készült, de indexre került munkái, köztük a transzilvanizmusról írott Gyöngy és homok című nagyszabású esszéje, a romániai magyar irodalomról szóló számos tanulmánya, ideológiakritikai írása, közéleti publicisztikája egyaránt az irodalom értő, kérdező, kreatív, higgadt vizsgálatát szorgalmazták.

Évtizedeken át karizmatikus tanára volt a kolozsvári magyar nyelv és irodalom szaknak. Generációk idézik fel emlékezetes előadásait, az általa szervezett rendezvényeket, intézményeket, bátor kiállását diákjai mellett a tanári kényszerkihelyezések időszakában, diákjaiba vetett bizalmát. Ő alapította az első romániai szakkollégiumot, a Láthatatlan Kollégiumot, amely az 1989 előtt oktatóktól megfosztott, beolvasztott romániai humán és társadalomtudományi jellegű magyar felsőoktatás újraszervezését, képzett, tájékozott oktatók kinevelését tűzte ki célul. Az egykori szakkollégisták közül mára már legtöbben az egyetem vagy más intézmények elismert tanárai, kutatói.

Élete végéig foglalkoztatta a diktatúra, a hatalom és az ideológiák természete, amelyet nemcsak teoretikusan, hanem évtizedeken át a maguk legdurvább valóságában volt kénytelen megtapasztalni a kommunista rezsim üldözésétől kezdve az irodalom ideológiai kihasználásairól szóló írásait követő támadásokig. Az utóbbi időszakban jelentős visszhangot váltott ki Szem a láncban: bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába című könyve, melyben rendhagyó módon saját megfigyelési dossziéjának kommentált szövegét közölte.

Nyugodj békében Tanárnő, Éva, Éva néni!