Res Litteraria Transylvaniae Vetus Irodalom- és Művelődéstörténeti Műhely

Res Litteraria Transylvaniae Vetus Irodalom- és Művelődéstörténeti Műhely

Műhelyvezető: dr. Gábor Csilla, egyetemi tanár, dr. Farmati Anna egyetemi adjunktus

 

A mai műhelymunka előzményeinek a ’90-es évek közepén induló kutatások tekinthetők: az egyéni (akkor még csupán a kora újkori prédikációra irányuló) vizsgálatokkal egyidőben a 16–18. századi könyv-, irodalom- és művelődéstörténet különféle részjelenségeit körbejáró szakdolgozatok, mesteri dolgozatok, valamint a belőlük készült publikációk alapozták meg a későbbi irányokat. 2007 óta doktori képzés keretében is folytatható a kutatómunka. 1994 óta a műhelyvezetők és műhelytagok rendszeresen részt vesznek hazai, magyarországi és távolabbi szakmai rendezvényeken, és publikálják eredményeiket.

Az érdeklődés, a tematika tágult az évek folyamán, és változatosabbá lettek a megközelítési szempontok is. Ami közös a szerteágazó kutatásokban, az a filológiai alaposság (esetenként ismeretlen szövegek feltárása) és az értelmezői kreativitás reflektált összehangolása.

A kutatócsoport működésének kezdete óta rendszeresen együttműködik magyarországi testvérintézményekkel, kiemelten a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetével, a Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetével valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékével. Ezt 2013-ban a kutatásokat összehangolni hivatott együttműködési szerződéssel is megerősítette (https://btk.ppke.hu/tudomanyos-kozelet/kutatasok/mta-ppke-barokk-irodalom-es-lelkiseg-kutatocsoport/egyuttmukodeseink).

A műhelytagok közül többen voltak már meghívott előadók nemzetközi konferenciákon és vendégelőadók azokon az egyetemeken, amelyekkel intézményünk kapcsolatban áll. Műhelyünk ugyanakkor rendszeresen felkéri a szakterület művelőit arra, hogy vendégtanárként osszák meg velünk kutatásaik legújabb eredményeit.

A műhely 2012-ben vette fel mai nevét.

 

Hosszú reformáció: nagyelbeszélés(ek), források, módszerek mesterkurzus 2019. április 1–4. BESZÁMOLÓ

 

Kutatási programok

·         2001: Kegyességi törekvések, irodalmi realizációk I. (támogató: Sapientia Alapítvány, Kutatási Programok Intézete)

·         2002–2003: Kegyességi törekvések, irodalmi realizációk II. (támogató: Sapientia Alapítvány, Kutatási Programok Intézete)

·         2003–2004: A történetmondás rétegei a kora újkorban (támogató: Sapientia Alapítvány, Kutatási Programok Intézete)

·         2004–2005: Műfajok, beszédmódok, társadalmi szerepek a kora újkorban (támogató: Sapientia Alapítvány, Kutatási Programok Intézete)

·         2005–2007: Szöveghagyomány és íráskultúra a kora újkorban (támogató: Sapientia Alapítvány, Kutatási Programok Intézete)

·         2009–2010: Textológiai alapvetés: kéziratolvasás, paleográfiai gyakorlat, a szöveggondozás és -kiadás elméleti és gyakorlati kérdései (támogató: NTP-OKA, a projekt a Láthatatlan Kollégium keretében működött)

·         2010–2011: Segítőszentek a középkorban és kora újkorban (a projekt a Láthatatlan Kollégium keretében működött)

·         2015–17: Megtalált, elfeledett, újrahasznosított hagyományok. Reformációk és (újra)értelmezett Í(í)rás, kegyesség, identitás és társadalmi változás a keleti és nyugati kereszténység találkozásának mezsgyéjén (egyetemi szintű, a RefoRC keretében megvalósuló projekt)

 

A műhely által szervezett konferenciák

·         2003. május 3.: Irodalmak a 16–17. században, az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel közösen

·         2006. május 24–27.: Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban, az MTA Irodalomtudományi Intézetével és a régi irodalmat oktató és kutató egyetemi műhelyekkel együttműködésben

·         2006. december 9.: „Lőn ennek írása az jó Kolozsvárba”. Tinódi és az epikus énekköltészet, az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel közösen

·         2007. november 15–18.: Árpád-házi Szent Erzsébet – Elisabeth von Thüringen: Magyar-német kultúrkapcsolatok Kelet-Közép-Európában/ Ein Beispiel für ungarisch-deutsche Kulturbeziehungen im ostmitteleuropäischen Raum, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritasszal és a magyarországi kutatóhelyekkel együttműködve

·         2008. október 8–11.: Erdély reneszánsza, az EMKÉvel együttműködésben

·         2010. január 8–9.: A fordítás kultúrája – szövegek és gyakorlatok, a BBTE BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének házikonferenciája

·         2011. augusztus 22–25.: A közép- és kora újkori lelkiség nyelvei: hagyományok és irányváltások, a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus irodalomtudományi szekciója

·         2011. augusztus 26–27.: A regionalitás politikai argumentumai a kora újkori magyar kultúrában: modellek, esetek és diskurzusok, a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus irodalomtudományi szekciója

·        2013. március 22.: Nemzeti (ön)reprezentáció, uralkodói reprezentáció a kora újkorban (műhelykonferencia)

 

 

Megvédett doktori dolgozatok

·         Balla Lóránt, Csete István kéziratos prédikációiés Gyalogi János-féle kiadásai: eredetiség, fordítás, közvetítés a kora újkori jezsuita prédikációkban (témavezető: dr. Gábor Csilla, védés: 2013. december 12.)

·         Dóczy Örs, Literatúra a 17. századi erdélyi helvéthitű oktatásrendszerben (témavezető: dr. Gábor Csilla, védés: 2015. szeptember 21.)

·         Korondi Ágnes, A misztika a késő középkori magyar nyelvű kolostori irodalomban (témavezető: dr. Gábor Csilla, védés: 2014. október 14.)

·         Kónya Franciska, A 17. századi magyar nyelvű lelkiségi irodalom: Tarnóczy István „esete”(témavezető: dr. Gábor Csilla, védés: 2012. november 8.)

·         Köllő Zsófia, Fikció, nyelv, politika – szempontok a Nádasdy-Mausoleum és recepciójának értelmezéséhez (témavezető: dr. Gábor Csilla, védés: 2015. december 14.)

·         Papp Kinga, Családi nemesi írásgyakorlat a XVII–XVIII. századi Erdélyben(témavezető: dr. Gábor Csilla, védés: 2012. február 12.)

·         Szilágyi Anna-Rózsika, Kora újkori hagiográfia: műfajok, hagyományok, új modellek. Officia oratoris Illyés András legendáriumának mártírtörténeteiben és a kora újkori szentek legendáiban (témavezető: dr. Gábor Csilla, védés: 2012. február 15.)

 

 

Válogatott publikációk

·         Gábor Csilla, Káldi György prédikációi: Források, teológia, retorika, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 2001.

·         Gábor Csilla, Religió és retorika: Tanulmányok a középkori, reneszánsz, barokk irodalomról, Kolozsvár, Komp–Press, 2002.

·         Devóciók, történelmek, identitások, szerk. Gábor Csilla, Kolozsvár, Scientia, 2004.

·         A történetmondás rétegei a kora újkorban, szerk. Gábor Csilla, Kolozsvár, Scientia, 2005.

·         Gábor Csilla, Doctrine – Virtue – Memory: Seventeenth-century Hungarian Devotional Literature in European Context, Kolozsvár, Egyetemi Kiadó, 2007.

·         Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban, szerk. Balázs Mihály, Gábor Csilla, Kolozsvár, Egyetemi Műhely, 2007.

·         Farmati Anna, Más régi ének. A XVII. századi katolikus népénekköltészet szövegtípusai és motívumrendszere, Kolozsvár, Verbum, 2009.

·         Erdély reneszánsza I–II, szerk. Gábor Csilla, Luffy Katalin, Sipos Gábor, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2009.

·         A fordítás kultúrája – szövegek és gyakorlatok I–II., szerk. Gábor Csilla, Korondi Ágnes, Kolozsvár, Verbum – Láthatatlan Kollégium, 2010

·         Nyelv, lelkiség és regionalitás a közép- és kora újkorban, szerk. Gábor Csilla, Korondi Ágnes, Luffy Katalin, Tóth Zsombor, Balogh F. András, Kolozsvár, Egyetemi Műhely, 2013.

·         Keresztyéni felelet: Hitviták a 16–17. században,vál., szöveggondozás, előszó, jegyzetek: Gábor Csilla, a szövegeket átírták: Deák Zsuzsánna, Kölő Zsófia,Kolozsvár, Polis, 2013.

·         „Irtam a’ magam Tanulo-házatskámban”. A Res Litteraria Transylvaniae Vetus Irodalom- és Művelődéstörténeti Műhely fiatal kutatóinak tanulmányai, szerk. Köllő Zsófia, Kolozsvár, Egyetemi Műhely, 2013.

·         Gábor Csilla, Laus et polemia: Magasztalás és vetekedés közép- és kora újkori szövegtípusokban, Debrecen–Kolozsvár, Egyetemi – Egyetemi Műhely, 2015.

·         Papp Kinga, Tollforgató Kálnokiak. Családi íráshasználat a 17–18. századi Erdélyben, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015.

·         Farmati Anna, Szeráfi kalandok. Értelem és értelmezés: régi szövegek új kontextusban, Kolozsvár, Egyetemi Műhely, 2015.

·         Kónya Franciska, Tarnóczy István és a kora újkori meditációs irodalom, Kolozsvár, Egyetemi Műhely, 2015.

·         Szilágyi Anna-Rózsika, Kora újkori hagiográfia: műfajok, hagyományok, új modellek (Officia oratoris Illyés András legendáriumának mártírtörténeteibenés a kora újkori szentek legendáiban), Kolozsvár, Egyetemi Műhely, 2015.