Az I. fokozati vizsgák programja magyar nyelv és irodalomból, illetve annak szakmódszertanából az Oktatási Minisztérium hivatalos honlapján tekinthető meg.

A fokozati vizsgák időpontjait a Tanárképző Intézet határozza meg. Kérjük kövessék az Intézet román és a magyar nyelvű honlapjait.

 

Témajavaslatok az I-es fokozati dolgozathoz

 

Magyar nyelv és irodalom

 

Az itt felsoroltakon kívül más témában is lehet (vagy más oktatónál is) dolgozatot írni, csak előzetes egyeztetésre van szükség.

Témavezető egyetemi oktatók

 

Benő Attila – abeno@yahoo.com, attila.beno@ubbcluj.ro

Csomortáni Magdolna – mcsomortani@yahoo.com

Fazakas Emese – fazakasemese@gmail.com, emese.fazakas@ubbcluj.ro

Kádár Edit – ekadar@yahoo.com

Zsemlyei Borbála – zsemlyei@yahoo.com

Fóris Ferenczi Rita – ferenczirita@yahoo.com

Balázs Imre József – lutraro@yahoo.com

Berszán István – iberszan@yahoo.com

Biró Annamária annamaria.biro@ubbcluj.ro

Egyed Emese – egyedemesek@yahoo.com

Farmati Anna: farmati_anna@yahoo.fr

Gábor Csilla – gaabor.csilla@gmail.com

Selyem Zsuzsa – selyemzsuzs@yahoo.com

T. Szabó Levente – tszabolevente@gmail.com (klasszikus magyar irodalom, 19. századi világirodalom)

Zabán Nagy Márta – zabanmarti@gmail.com

 

1. Nyelvi nevelés az aktuális V–VIII. osztályos, funkcionális szemléletű, a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületre fókuszáló tanterv perspektívájából.

2. Szaktudományi (nyelvészeti) és módszertani problémák az ismeretközpontú nyelvtantanításról a képességközpontú nyelvi nevelésre való áttérésben. 

3. Kísérleti tananyag egy-egy nyelvi/nyelvtani kérdéskör funkcionális megközelítésére.

4. Kísérleti oktatási anyag kidolgozása a tanulók alapnyelvének és a nyelvi környezetének függvényében.

5. A nyelvi megértés szintjei (beszédértés, írott szöveg megértése) az oktatás különböző fokozatain.

6. A tanulók csoportos munkájának megszervezése az anyanyelv órán.

7. A nyelvi változás megismertetésének lehetőségei a középiskolai oktatásban.

8. A helyi nyelvjárás és az irodalmi nyelv viszonya az általános iskolai anyanyelvoktatásban.

9. Regionális elemek a tanulók nyelvhasználatában.

10. Kontaktuselemek és –jelenségek a tanulók nyelvhasználatában.

11. A nyelvtan oktatása kontrasztív alapon.

12. A nyelvi produktivitás és kreativitás fejlesztése az általános iskolában.

13. A kognitív szemantika alkalmazásának lehetőségei a szövegértés fejlesztése érdekében

14. A nyelvi jelenségek funkcionális megközelítésének módja

 

1. Az irodalomolvasás mint az esztétikai tapasztalatszerzés lehetőségei irodalomórán

2. Irodalomoktatás és környezet

3. Ökokritikai olvasatok (pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Bodor Ádám...)

4. Irodalomoktatás mindenkinek: az írás és olvasás figyelemgesztusai és a mindennapi gyakorlati tájékozódás

5. Új olvasási stratégiák és elméleti paradigmák az irodalomtanításban (pl. digitális bölcsészet, poszthumanizmus, object oriented ontology stb.)

6. Az esztétikai nevelés lehetőségei

7. A szövegekkel foglalkozó tudományok (pl. retorika, grammatika, poétika, esztétika, filozófia stb.) „találkozása” irodalomórán

8. Az irodalomtanítás komparatív megközelítése (pl. román és magyar, vagy magyarországi és romániai irodalomtanítási modellek)

9. Az olvasás médiumai

10. A Balassi-kutatás eredményei és a középiskolai oktatás

11. Elektra történetének értelmezései: Szophoklész, Euripidész, Bornemisza.

12. Fejezetek a magyar nyelvű iskolai színjátszás történetéből (pl. Csokonai iskoladrámája)

13. Magyar nyelvű művek világirodalmi összefüggésben (pl. Petőfi János vitézének forrásai (ókori, reneszánsz…)

14. Valamely, a 19. század második felében kiadott vidéki irodalmi lap, időszaki kiadvány, olvasóegylet, irodalmi társaság, színház működésének filológiai feltárása, irodalomszemléletének értelmezése

15. Világirodalmi toposzok újraértése a korai magyar modernizmus szövegeiben: a végzetes nő, a dandy, a Jónás-toposz a századvég-századelő magyar irodalmában

16. Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba c. könyvének hasznosíthatósága a kortárs irodalom megértésében

17. Az írás szerepe az identitás megformálásában Ottlik Géza Iskola a határon c. regényében

18. Weöres Sándor alternatív irodalmi kánonjának jellegzetességei, lehetséges hatásai a nevelésben

19. Valamely, a 19. század második felében kiadott irodalmi lap, időszaki kiadvány, olvasóegylet, irodalmi társaság, színház működésének filológiai feltárása, irodalomszemléletének értelmezése és az ilyen típusú kutatás hasznosíthatósága az irodalomról való gondolkodás oktatásában

20. Világirodalmi toposzok újraértése a klasszikus magyar irodalomban és a korai magyar modernizmus szövegeiben (a végzetes nő, a dandy, a Jónás-toposz, a bohém stb.) és a kulturális mintázatok értésének hasznosíthatósága az oktatási folyamatokban

21. Alternatív irodalmi kánonok a klasszikus és korai modern magyar irodalomban és ezek szerepe az iskolai irodalomoktatásban

22. Irodalom és kapitalizmus összefüggései a 19. századi magyar és világirodalomban: társadalomtudományos szempontok az iskolai irodalomoktatásban

23. A diakronikus olvasatok kínálta intertextualitás mint lehetséges út a régi szövegekhez az iskolai oktatásban

24. A másság értékelése, értelmezése, elfogadása és a középkori magyar/világirodalmi szövegek olvasása irodalomórán

25. A középkori szöveg (művészet) allegorikus-szimbolikus beszédmódja mint a játékosítás lehetősége

26. Házi olvasmány – szabadulószoba – (igényes fantasy-irodalom) – középkori irodalmiság és világkép – olvasói élmény gimnáziumi osztályokban

27. Valamely 19. századi szerzői életmű, szépirodalmi korpusz vagy irodalmi jelenség értelmezése

Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

 

Név, funkció	Témák, területek	e-mail
Bakos Áron, tanársegéd	Átmeneti rítusok; katonaság, háború, konfliktusok; írásantropológia; tárgykultúra	bakosaron@gmail.com
Keszeg Vilmos, egyetemi tanár	Hiedelmek, helyi mítoszok, helyi szokások, paraszti írásbeliség, élettörténet, népköltészet, helyi emlékezet	vkeszegv@gmail.com
Könczei Csilla, előadótanár	Vizuális kultúra, táncantropológia	kcsilla2003@yahoo.com
Pozsony Ferenc, egyetemi tanár	Helyi szokások, balladák, helytörténet, interetnikus kapcsolatok	pozsonyferenc@yahoo.com
Szabó Á. Töhötöm, adjunktus	Gazdálkodási hagyományok, tájfenntartási és tájhasználati hagyományok, helyi szokások	szabo_tohotom@yahoo.com
Szikszai Mária, adjunktus	Művészetantropológia, képek és szimbólumok, helyi emlékezet	szikszaimaria@@yahoo.com
Tánczos Vilmos, egyetemi tanár	Vallási kultúra és vallási hagyományok, csángó kultúra, helyi szokások, népköltészet, képek és szimbólumok	tanczosvilmos@yahoo.com

 

Kollokviumi követelmények

Kutatási terv

Az I. fokozatra jelentkező pedagógusok felvételéről a kijelölt bizottság a jelöltekkel folytatott beszélgetés (kollokvium) alapján dönt. Az I. fokozati tudományos dolgozat egy jövőbeni hosszú távú kutatómunka eredménye kell legyen, ennek megfelelően, tükröznie kell a jelöltnek a választott témában való elmélyülését, a kritikai elemzés képességét, illetve az empirikus vizsgálat lebonyolításához szükséges ismereteket és adottságokat (pl. a probléma és a hipotézisek megfogalmazása, a kutatási módszerek kiválasztása, a mintaválasztás módja, az adatgyűjtés lebonyolítása, az adatok feldolgozása, elemzése és az értelmezése). Tehát a kollokvium témája a jelöltnek a 2023-2025 közötti időszakot felölelő tudományos munkájának a kutatási terve lesz, melyet az alábbi szempontok szerint kell kidolgozni és bemutatni.

1. A dolgozat címe magyar és román nyelven
2. A szerző neve (családnév, leánykori családnév, keresztnév), munkahely, e-mail cím, telefonszám.
3. A kutatási probléma bemutatását néhány mondatban, külön megindokolva azt, hogy a jelölt miért tartja fontosnak a témaválasztást
4. A vizsgált változók leírását, illetve a változók közötti összefüggéseket vázoló hipotéziseket
5. A kutatás módszertani ismertetését: a módszerek ismertetését, a vizsgálati minta leírását, a konkrét vizsgálati eljárás lebonyolításáról szóló információkat, az adatfeldolgozás és elemzés módszereit, illetve a várható eredményeket és azok hasznosulási lehetőségeit
6. A kutatás lebonyolításának a pontos időbeni beütemezését, a kutatómunka megkezdésétől egészen a dolgozat leadásáig
7. Mellékletek, amelyek tartalmazhatják a vizsgálati eszközök bemutatását (pl. megfigyelési séma, kérdőív-, teszt-tervezet), indokolt esetben etikai nyilatkozatot, arra vonatkozóan, hogy a kutató tisztában van azzal, hogy milyen etikai normákat kell érvényesítnie a vizsgálatban résztvevő személyekkel szemben.

A kutatási tervben minden felsorolt pontnak kötelezően szerepelnie kell, kivételt képez a mellékletekre vonatkozó előírás. Ezen kívül a terv végén kötelezően szerepelnie kell 5-10 olyan szakirodalmi hivatkozásnak, amelyek szorosan kapcsolódnak a kutatás témájához.

Formai követelmények: Times New Roman 12-es betűmérettel, másfeles sorközzel és sorkizárással szerkesszék. A maximális terjedelem 4 oldal.

A kutatási tervet nem kell az iratkozáskor benyújtani, hanem a kollokviumra kell hozni.