Főoldal /
2011-2012-es egyetemi év
II. év, II. félév, A és B szak
szemináriumi projektcsoportok összetétele szemináriumi projektfeladatok javasolt kerettémái
szemináriumi és vizsgajegyek (június 19-ig)
|
|---|
A tárgy végleges jegyei (2011-2012)
| Emlékeztető a tárgy legfontosabb határidőiről |
|---|
|
A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK MAGYAR IRODALMA (1849-1908)
(A tárgy román neve a tantervben: ISTORIA LITERATURII MAGHIARE IV. 1849-1908)
Előadótanár: Dr T. Szabó Levente
A tárgy kódja: LM 22161
Kreditek: 6 kreditpont
A tantárgy részletes alapozó bevezetés a klasszikus magyar irodalomba, alaptárgyként heti háromórás előadás (és ugyanekkora szeminárium) formájában problémacentrikusan járja körül a 19. század második felének magyar irodalmát európai kulturális és irodalmi kontextusban, külön sorozatot szentelve a modernizáció és az irodalom lehetséges történeti összefüggéseinek és különleges hangsúlyt fektetve a hasonló időszakot értelmező európai irodalomtörténeti eredményekre.
| Vizsgaidőpontok |
|---|
Harmadév: június 1., 10 óra június 4., 10 óra Pótvizsga: június 12., 8. óra Végső pótvizsga dékáni jóváhagyással: június 18., 14 óra Pótvizsga azok számára, akik a májusi-júniusaidőpontokat nem használták fel: szeptember 6., 8 óra |
Másodév: június 12., 8 óra június 18., 14 óra június 19, 8 óra június 28., 8 óra Javító- és pótvizsga: szeptember 6., 8-10. óra (kizárólag írásbeli, amely a jegy 2/3-át éri) |
Előadások témajegyzéke
1. Bevezetés a 19. század „második felének” „magyar” „irodalmába”. Mitől és hogyan korszak a 19. század második fele az irodalomban? A korszak forrástípusai, korszakhatárai, az irodalomtörténet és a korszakkal foglalkozó más historiográfiai ágazatok lehetséges viszonya. Az irodalom nemzetfogalmai: az irodalmi nemzetfogalmak szerepe a korabeli magyar nemzetépítési törekvésekben. Hogyan, miért és mikor lehet / érdemes világirodalmi kontextusban érteni a korszak magyar irodalmát?
2. Az irodalom társadalomtörténeti értelemben vett modernizációja: az irodalmi szakmák / hivatások / foglalkozások létrejötte. A modern magyar irodalmi értelmiség létrejötte és legfontosabb ideológiái európai irodalmi környezetben
3. A társadalomtörténeti értelemben vett specializált modern tudományok kialakulása és az irodalmi mező szakosodása: a szépirodalom és az irodalmi metabeszéd elválása. Az irodalmi metabeszéd specializált formáinak létrejötte: az irodalmi kritika mint műfaj önállósulása és változatainak kialakulása, a narratív irodalomtörténet kezdetei, a magyartanári szerep kialakulása és tartalma. Az irodalmi szakosodás formáiról való viták: a szaknyelv kimunkálásának dilemmái.
4. Az irodalmi kultuszképződés századközépi mechanizmusai. Az irodalmi megőrzés új politikája és a modern, nyilvános múzeumok létrejötte. Az irodalmi emlékezet és a modernség új vizuális fordulata: a panteonizáció, a muzealizáció és az irodalmi kultuszok vizulitása.
5. A modern dilettantizmus kialakulásának mechanizmusai a magyar irodalomban: az amatőr és a dilettáns fogalmainak szerepváltása és a dilettantizmus értékelő képzetté válása a 19. század közepének jelentős irodalmi eszmecseréiben. A dilettantizmus és irodalmi profizmus új megkülönböztetésének szerepe az irodalmi modernizációban.
6. A világ első összehasonlító irodalomtudományi lapja, az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok / Acta Comparationis litterarum Universarum. Nemzeti és nemzetközi kontextusok egy fórum működésének megértéséhez
7. Kisajátított korszak? A újrafeltalált középkor változatai a 19. századi magyar és világirodalomban. Az „újrahasznosított” középkor mint a magyar és európai epika sikerének egyik mozgatórugója
8. A modernitás irodalmi diskurzusai és a szöveggé írt város: metropolisz-narratívák a 19. század végének magyar és közép-európai irodalmi diskurzusában. Elhagyatottság, vidékiség: a kisváros mögöttes tere az irodalomban és a modern provincializmus képzetének feltűnése.
9. Az új népiesség és az antimodernizmus kulturális toposzai. Az új népiesség változatai, az irodalmi regionalizmus változatai és az irodalom által forgalmazott Erdély-képek. A primitív mint modern: a népi primitivitás képe, a primitivizmus művészeti irányzata és a modernizáció hagyománybontó elképzelései az új népiesség egyik vonulatában.
10. A modernista szubjektum néhány új elbeszélési stratégiája a prózában, a lírában és a drámában: az én szóródása és a nárcizmus poétikai következményei. A bohémség és a dandyzmus mint társadalmi jelenségek és irodalmi alakváltozataik Mikszáth, Ignotus, Asbóth, Tolnai és mások szövegeiben. A szubjektum elbeszélése és a novellaciklus mint poétikai képződmény
11. A betegség mint az irodalmi modernség értelmező metaforája. A kórok szerepe a nyugati és magyar naturalista poétikai elképzelésekben. Ajzószerek, kábítószerek és poétikai stratégia: az érzékelés modern poétikái. Nevrózusság, hisztéria, őrület, bolondság: a normalitás és az őrület társadalomtörténeti reprezentációi és irodalmi újraírásai Thury, Mikszáth, Lovik, Csáth és mások műveiben. Hisztériukus testek: a test modernista poétikái a magyar irodalomban.
12. Művészetképek és művészetértelmezések a 19. század utolsó időszakának magyar irodalmában. Az antikvitás mint sajátos kulturális tradíció instrumentalizálása a magyar irodalmi modernségben.
13. Dekadencia a magyar és európai irodalmakban: egy képzet karrierje és ami mögötte van
14. A „fiatal írók” irodalma és az irodalmi lázadás önértelmező elbeszélései a századforduló irodalmában.Az új irodalmi csoportosulások és a korszakváltás vélelmezése: A Hét és a Nyugat indulása.
Kötelező irodalom jegyzéke:
Ady Endre: két tárcalevél ismerete Ady párizsi tudósításaiból
Ambrus Zoltán:A gyanú
Arany János: Évnapra, Ősszel, Vojtina-levelek, A sárkány, Gondolatok a békekongresszus felől, Letészem a lantot, Kertben, Évek, ti még jövendő évek, Fiamnak, Mint egy alélt vándor, Az örök zsidó, Rákócziné, A walesi bárdok, Ágnes asszony, Szondi két apródja, V. László, Rozgonyiné, Török Bálint, Szibinyáni Jank, Szondi két apródja, A hamis tanú, Ágnes asszony, Széchenyi emlékezete, Honann és hová?, A lepke, Vásárban, Hídavatás, Az üneprontók, Tetemrehívás, A képmutogató, Kozmopolita költészet, Tamburás öregúr, Kertben, Vörös Rébék, Naturam furca expellas…, Honnan és hová, A tölgyek alatt, Éjféli párbaj, Az ünneprontók, Tengeri-hántás, Epilógus
A nagyidai cigányok, Buda halála, a Toldi-trilógia darabjai, Bolond Istók
Naiv eposzunk, Irányok
Arany László: A délibábok hőse
Asbóth János: Álmok álmodója
Bródy Sándor:A nap lovagja, Húsevők
Cholnoky László: Bertalan éjszakája
Czóbel Minka: Eunoïa, Tört sugárban
Gozsdu Elek: Spleen
Gyulai Pál: Horatius olvasásakor, Egy régi udvarház utolsó gazdája, A tárcaelbeszélésekről
Heltai Jenő: De profundis, Tőzsde-dal
Ignotus Hugó: Kelet népe, Változatok szemjátékra, A Slemil keservei
Jókai Mór: öt összefüggő, irodalomszemléleti természetű publicisztikai szöveg ismerete,
Az élet komédiásai vagyA jövő század regénye
Justh Zsigmond: tetszőlegesen választott novella ismerete
Kemény Zsigmond: A szív örvényei, Zord idő
Kiss József:De profundis, Influenza
Komjáthy Jenő: Delíriumban, Schopenhauer
Lovik Károly:A gyilkos, Árnyéktánc
Meltzl Hugó / Hugo von Meltzl: A kritikai irodalomtörténet fogalmáról
Madách Imre: Az ember tragédiája
Mikszáth Kálmán: A jó palócok, Új Zrínyiász, Beszterce ostroma
Petelei István:Klasszi, Gyehenna
Reviczky Gyula: Apai örökség, Arany Jánosnak, Don Juan a másvilágon
Thury Zoltán:Az ember, aki hazaballagott, Az anarkisták
Tömörkény István: Csata a katonával, Postavárás
Vajda János: A kárhozat helyén, Húsz év múlva, Harminc év után, A virrasztók, Luzitán dal, De profundis, Nádas tavon, A vaáli erdőben, Memento mori, Köröndnél, Vasúton
Kötelező szakirodalmi munkák:
Dávidházi Péter, Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Argumentum, Bp, 1994, 73-111.
Eisemann György, Mikszáth Kálmán. Kísérlet, Korona, Bp., 2001. (egy tetszőlegesen választott fejezet a hallgató által ismert primér szöveghez)
Margócsy István, Az 1859-es Kazinczy-ünnepségek nyelvhasználatához = Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok, szerk. Kalla Zsuzsa, PIM, Bp., 2000, 109-118.
T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’Harmattan, Budapest, 2007. (Ligatura Könyvek 3.) (két tetszőlegesen választott fejezet)
Takáts József, Arany János szokásjogi gondolkodása, ItK 2002/3-4., 295-313.
Szemináriumok
ELSŐ SZEMINÁRIUMI CSOPORT [MAGYAR–ANGOL]:
1. Bevezetés a „19. század” „második felének” „magyar” „irodalmáról” való történeti diskurzus problémáiba: korszakfogalom, cezúrák, irodalomfogalmak
2. A többszólamúság technikái és fokozatai a 19. század közepének prózájában
Kemény Zsigmond: A szív örvényei
Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból
Bényei Péter, “A szerelem élete” (A Kemény-elbeszélések világképe és poétikája) = Kemény Zsigmond, Kisregények és elbeszélések, s. a. r. Bényei Péter, Debrecen, 1997, 257–280.
3. A kulturális emlékezet (emlékeztetés) politikája és a századközépi vizuális fordulat
Akadémiai emlékkönyv a Kazinczy Ferenc születése évszázados ünnepéről, Pest, 1859.
– a Vasárnapi Újságnak és a Kolozsvári Közlönynek az ünnepségekre vonatkozó szövegei és képei
Dávidházi Péter, “Isten másodszülöttje”. A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza, Budapest, Gondolat, 1989, 1–27. (ajánlott: 318–330.)
4. A bukás és a csalódottság modernista elbeszélései és irodalmi toposzai
Kemény Zsigmond: Zord idő
5. A pikareszk és újraértelmezése Gogolnál és a magyar „elveszett nemzedék” szövegeiben
Nyikolaj Vasziljevics Gogol, Holt lelkek
Arany László, A délibábok hőse
6. Az őrület prózapoétikái és a modernista elbeszélés
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
Ny. V. Gogol: Egy őrült naplója
G. de Maupassant: Őrült?
7. A korai magyar sci-fi és a tudomány utópisztikus víziója
Jókai Mór: A jövő század regénye
8. A verses regény mint összeurópai műfaj
Arany János: Bolond Istók
A. Sz. Puskin: Anyegin
9. A nyomolvasás mint kulturális metafora a 19. század végén
Ambrus Zoltán:A gyanú
Tóparti gyilkosság
10. A szemináriumi projektfeladatok bemutatása, közös megbeszélése
Minden szemináriumi csoport bemutatja a projektmunka állását, a majdani dolgozat tervezetét, logikáját, válaszol a csoport részéről felmerülő kérdésekre. A bemutatók minősítése szerves részét képezi a szemináriumi jegynek.
11. A Ninive-toposz modern alakváltozatai és a biblia narratívák státusa a korai modernista magyar irodalomban
Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása
Anatole France: Thaïs
12. A detektívtörténet és a modernista elbeszélés reflexív fordulata
Mikszáth Kálmán:Szent Péter esernyője
E. A. Poe : Az ellopott levél
(Ajánlott: T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’Harmattan, Bp., 2007. ─ A detektívtörténet és a populáris kultúra eljárásainak újraírása: a Szent Péter esernyője reflexív jegyei c. fejezet)
13. Víziók a társadalomról, a testről és a társadalmi kapcsolatokról a naturalizmus európai és magyar változataiban
Bródy Sándor : Nyomor
Guy de Maupassant : A gömböc
14. Lapkultúra és irodalmi kánon : A Hét és A Nyugat indulása
(négy lapszám alapos ismerete kötelező az első évfolyam anyagából mindkét lap esetében)
Szegedy Maszák Mihály, Világirodalmi távlat megteremtése. 1908. Megjelenik a Nyugat folyóirat első száma = = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály ─ Veres András, Gondolat, Bp., 2007,
MÁSODIK SZEMINÁRIUMI CSOPORT [ÖNÁLLÓ MAGYAR SZAKOS CSOPORT, MAGYAR–NÉMET, ROMÁN, FRANCIA, OROSZ, JAPÁN stb.]:
1. Bevezetés a “19. század” “második felének” “magyar” “irodalmáról” való történeti diskurzus problémáiba: korszakfogalom, cezúrák, irodalomfogalmak
2. Irodalmi rendszer és testkánon
Arany János: A nagyidai cigányok
Alkalmi vers
3. A groteszk változatai a 19. század közepének magyar és világirodalmában
Arany János: Bolond Istók
Gogol: Az orr
4. Irodalomszemléleti keretek és a történelmi regény poétikája Kemény Zsigmondnál
Kemény Zsigmond: Zord idő
5. A kulturális emlékezet (emlékeztetés) politikája és a századközépi vizuális fordulat
Akadémiai emlékkönyv a Kazinczy Ferenc születése évszázados ünnepéről, Pest, 1859.
– a Vasárnapi Ujságnak és a Kolozsvári Közlönynek az ünnepségekre vonatkozó szövegei és képei
6. A közélet irodalmi reflexiói a század utolsó harmadának irodalmában
Jókai Mór: Az élet komédiásai
7. Az összehasonlító irodalomtudomány feltalálása és szemléleti alapjai: az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok története
A lap 1877-es és 1884-es évfolyamának ismerete kötelező
8. Mikszáth Kálmán novellafüzérei: Tót atyafiak, A jó palócok
Szilágyi Zsófia, Műfaj és szövegtér (A tót atyafiak – A jó palócok értelmezéséhez), ItK 1998 / 3–4., 514–533.
9. Narratívák az újságírás természetéről
Bródy Sándor: A nap lovagja
10. A szemináriumi projektfeladatok bemutatása, közös megbeszélése
Minden szemináriumi csoport bemutatja a projektmunka állását, a majdani dolgozat tervezetét, logikáját, válaszol a csoport részéről felmerülő kérdésekre. A bemutatók minősítése szerves részét képezi a szemináriumi jegynek.
11. A város mint kulturális metafora: irodalmi víziók a modernizálódó nagyvárosról
Baudelaire: A modern élet festője
Vajda János: Találkozások
Ignotus: Slemil keservei
(Ajánlott: Bednanics Gábor, A magyar főváros lírai megjelenítésmódjai = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály ─ Veres András, Gondolat, Bp., 2007, 583-597.)
12. Betegségtörténetek és modern prózapoétika
Kosztolányi Dezső : három novella a Bolondok című kötet anyagából
Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála
13. Szerepjáték, felbomló személyiség:
Ignotus (Veigelsberg Hugó): Emma asszony levelei (öt levél ismerete kötelező)
Cholnoky László, Prikk mennyei útja
14. Lapkultúra és irodalmi kánon : A Hét és A Nyugat indulása
(négy lapszám alapos ismerete kötelező az első évfolyam anyagából mindkét lap esetében)
Szegedy Maszák Mihály, Világirodalmi távlat megteremtése. 1908. Megjelenik a Nyugat folyóirat első száma = = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály ─ Veres András, Gondolat, Bp., 2007, 704-722.)
Az értékelés módja:
A félévi vizsga az előadás és a szeminárium szövegeinek ismeretét, és az ezekre a szövegekre alapozott szövegértési képességeket és készségeket kívánja felmérni. A tárgy vizsgája három részvizsgából tevődik össze:
1. A szemináriumi minősítést a félévi szemináriumi munka és a szemináriumi dolgozat középarányosa adja. Ha ez eléri az öt pontot, akkor írásbeli és szóbeli vizsgával folytatódik az ismeretek ellenőrzése. A szemináriumi dolgozatok elbírálási kritériumai: innovatív gondolatmenet, önálló, értelmező jellegű szövegkezelés, filológiai alaposság és pontosság.
2. tesztszerű írásbeli
A vizsga részei:
|
|---|
| Letöltöm a mintát a tesztszerű írásbelihez |
| Letöltöm a tételmintát a szóbelihez |
3. ezt még a teszt napján szóbeli követi egy tétellel a szemináriumból, hárommal az előadásból
A pótvizsgák írás- és szóbelijére bárki beléphet, de a szemináriumi jegy hiányában nem számolható végleges jegy mindaddig, amíg a hallgató nem szerzi meg az átmenő szemináriumi minősítést.
A szemináriumi dolgozat a 2011-2012-es egyetemi évben az A szakon ún. projektfeladat formájában készül: az első két héten a hallgatókat a tárgy előadója hármas-négyes csoportokra osztja, kutatási feladatok közül választhatnak, majd a második-harmadik héten kötelező konzultáción beszélik át a csoportokban készített szemináriumi dolgozat céljait, elvi és gyakorlati kérdéseit. A hallgatók a félév 8. hetének szemináriumán nyilvánosan mutatják be és vitatják meg az eredményeket: kitűnő bemutató esetén a végső vizsgajegyhez hozzáadott, megelőlegezett bónuszpont jár. A szemináriumi dolgozatok a ’mindenki egyért – egy mindenkiért’ elv alapján kerülnek elbírálásra: tehát a csoport minden tagja azonos jegyet kap (kivéve akkor, ha valamelyikük bizonyíthatóan másként teljesített, mint a csoport többi tagja). A projektfeladat célja, hogy a hallgatók egymástól is tanulva, egymást kiegészítve, kompetitív környezetben, folyamatos munkával sajátítsák el az irodalomtörténet művelésének alapvető képességeit.
A szemináriumi dolgozatok leadási határideje: május 28, 16 óra. A dolgozatok terjedelme: projektfeladatok esetén 25 000-30 000 karakter (szóközzel) (másként: 20 000 - 25 000 karakter).
Szervezés, a kivételes helyzetek kezelése:
Az előadásokon való részvétel nem kötelező, csupán ajánlott. A szemináriumokra való belépés feltétele a kijelölt szövegek elolvasása. A tizennégy szemináriumból kettő mulasztható. A plágiumot, a fegyelmi kérdéseket, a részképzést az érvényben levő egyetemi szabályok szerint kezelem. Egy egyetemi év erejéig megőrzöm a szemináriumi részjegyet.
A hallgatók figyelmébe a következő átfogó monográfiákat és kézikönyveket ajánlom:
Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Akadémiai, Bp., 2004.
Dobos István, Alaktan és értelmezéstörténet. Novellatípusok a századforduló magyar irodalmában, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1995
Gergely András (szerk.), Magyarország története a 19. században, Osiris, Bp., 2003.
Gyáni Gábor–Kövér György, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Osiris, Bp., 1998.
Hajdu Péter, Csak egyet, de kétszer. A Mikszáth-próza kérdései, Gondolat─Pompeji, 2005.
Imre László – Nagy Miklós – S. Varga Pál, A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, Debrecen, 1998.
Kozma Dezső, Magyar irodalom a tizenkilencedik század második felében, Bukarest.
Németh G. Béla, A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, Bp., 1980.
Pajkossy Gábor (szerk.), Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény, Osiris, Bp., 2003.
Porkoláb Tibor, „Nagyjainknak Pantheonja épűl”. Közösségi emlékezet, panteonizáció, emlékbeszéd, Anonymus Kiadó, Budapest, 2005.
Sőtér István (szerk.), A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, Akadémiai, Bp., 1965.
Szegedy-Maszák Mihály, Kemény Zsigmond, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1989.
Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczoló kés”, Osiris–Pompeji, Bp.-Szeged, 2000.
Takáts József (szerk.), A magyar irodalmi kánon a XIX. században, Kijárat, Bp., 2000.
S. Varga Pál, A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Balassi, Bp., 2005.