< Vissza a szak honlapjára

Magyar Română English

Hírek

Főoldal / Hírek, események /

6 éve

LK felvételi 2014/15

Önéletrajzodat és tetszőleges műfajú szovegedet november 15-ig várjuk a lathatatlan_kollegium@yahoo.com címre

A 2014/15-ös tanév műhely-javaslatai

Orbán Gyöngyi: Hermész-műhely

Erre a műhelyfoglalkozásra azoknak a hallgatóknak a jelentkezését várjuk, akik szeretnének részt venni a Hermészkedő (középiskolások műértelmező vetélkedője) munkálataiban. A 2014/2015-ös tanévben tizenötödik alkalommal szervezzük meg a Hermészkedőt ezúttal ismét Baróton, 2015 májusának első hétvégéjén. A vetélkedő célja: alkalmat teremteni a középiskolások olvasási kultúrájának – a „megértő irodalomolvasásnak” – a gyakorlására, valamint tanáraik szakmai tapasztalatcseréjére, egyetemi hallgatókkal és oktatókkal való együttműködésre, egyfajta „értelmező közösség” kialakítására. A vetélkedő két fordulóban zajlik: az első egy írásbeli pályamunka elkészítése, a második az országos döntő Baróton: ez utóbbinak lesz egy írásbeli és egy szóbeli része. Az első fordulóban a tanulóknak feladatlap alapján kell kidolgozniuk egy pályamunkát. Ez a baróti vetélkedőn való részvétel feltétele és selejtezője. Az értékeléssel foglalkozó egyetemista munkacsoport (a Hermész Műhely tagjai) az értékelési szempontokat és mutatókat, illetve az ezekre alapozó szöveges értékelést, valamint ennek számszerűsített (pontokká átszámított) eredményét elküldi a pályázóknak. Ennek alapján lehet továbbjutni a második fordulóra. A második fordulóban, amely Baróton zajlik, az írásbeli vetélkedő tulajdonképpen egy zárthelyi dolgozat elkészítését jelenti: műértelmező feladatok megoldását a korcsoportok szerint megadott témában. A dolgozatok értékelését egyetemi hallgatókból és középiskolai tanárokból álló munkacsoportok végzik. Ezután következik az egyetemi hallgatók által összeállított és irányított szóbeli vetélkedő, ahol már nem egyénileg, hanem csapatokat alkotva fognak felkészülni a nyilvános vetélkedőre.

Egyed Emese: Filológiai és összehasonlító színháztudományi kutatások

A műhely célja olyan képességek kialakítása, amelyek a megértésnek cselekvő változatait jelentik: egyéni és csoportmunka folyamán esemény-vizsgálatot  és szóbeli, írásbeli szövegalkotást. (A műhely írásbeli eredményeit lektorálás után közlésre is javasoljuk.) A tevékenységek a kéziratvizsgálattól a mediális váltások azonosításáig sokfélék , a kultúra lokális-regionális értéktartalmait a szélesebb értelemben vett művelődési történések áramába kapcsolják .

Az első mozzanatok az ókori világ szöveghagyományának vizsgálatát jelentik magyar fordításokban és más recepcióformákban. Ennek része  lesz egy vita a klasszikusok fordíthatóságáról és egy színházi előadás közös megtekintése, megbeszélése.

A továbbiakban egyrészt a drámaszövegek életét tanulmányozzuk (különösen a tradíció-értés és a tradíciótól való eltérés jelentéstartalmait, beleértve az átírások, új rendezések vizsgálatát), másrészt az irodalom sajátosságainak változását praktikum és művészet határán, kevésbé ismert szövegek azonosításával, komparatív értelmezésével.

A műhelyben előnyt jelent ( bár  a felvételnek nem feltétele) legalább egy idegen nyelv ismerete.

 

Selyem Zsuzsa: Kortárs irodalmi műhely


A kortárs irodalmi folyamatokkal foglalkozunk intermediális közegben. Irodalom, film, hang, kép, politika, színház viszonyait elemezzük, a vita- és az írásművészet technikáit tudatosítva. Különféle szituációkra különféle nyelvi trükkök. A műhely résztvevői érdeklődésük szerinti, személyreszabott projekteket indíthatnak: kortárs szövegek elemzése szóban és írásban, kritikaírás, filmklub, vitaest, nyílt szeminárium, kortárs írói estek stb. Nem szolgáltatást nyújt ez a műhely, nem is tanít, hanem a saját elképzelésekhez, kutatásokhoz, alkotómunkához kínál segítséget. 

 

Berszán István: Gyakorláskutatás műhely

PÁRBESZÉD A LANDSCAPE DIALOGUE-GAL

Minthogy a Science Publishing Group (http://www.sciencepublishinggroup.com/specialissue/specialissuelist.aspx) felkérésére folyamatban van egy külön kiadás tervezése az Aarhusi Egyetem (Dánia) Landscape Dialogue-csoportjával, az idei műhelyben a következőket ajánlom:

-          Kutatási téma: A kapcsolatteremtés alternatívái a művészetben és az irodalom(tudomány)ban

-          Közös anyaggyűjtés az európai landscape dialogue irodalmi, építészeti, festészeti, színházi és performansz-orientált irányairól

-          A kanonikusan retorikai, illetve kontextuális megközelítésben vizsgált magyar irodalmi művek landscape-dialogue olvasatai (pl. Bodor Ádám regényei és novellái, Oravecz Imre Halászóember c. verses „faluregénye”)

-          A Terepkönyv-gyakorlatokon résztvevők kutatási beszámolói

 

Borbély András: A Trauma művészete

A műhely célja a traumatapasztalatok és művészeti tapasztalatok közti szürke sáv kutatócsoportszerű csapatmunka keretében történő feltérképezése a műhelytagokkal közösen kidolgozandó ütemterv szerint. Olyan (kortárs és nem kortárs) művészeti alkotásokat, életműveket, eseményeket, „komplexusokat” keresünk és vizsgálunk, melyeket megpecsételtek történelmi, szociális, pszichés, magánéleti traumák. 

A műhely tematikus irányultsága megköveteli, hogy különféle tudományágakat próbáljunk összekapcsolni a problémacsomag föltérképezése érdekében: a pszichológiát, a pszichoanalízist, a filozófiát, a politikai kritikát, a szociológiát, a testfenomenológiát, a különféle művészetfilozófiákat, történelem-elméleteket vagy éppen a teológiát.

A műhelymunka keretében a szokásosnál kiemeltebben foglalkozunk műalkotások mellett periferikusabb műfajokkal: naplók, levelezések, töredékek, személyes jellegű följegyzések, önéletrajzok, lágerimák, álmokról szóló beszámolók, stb.

A műhelymunka része az említett tudományterületek és a traumakutatás fontos műveinek megismerése, bemutatása, a szerzők meghívása és a velük való közös munka megszervezése szemináriumi vagy nyilvános rendezvényi keretek között.

A műhely résztvevői szabadon választanak témát és módszert, illetve szabadon tágíthatják a témát a jelzett kutatási irányvonal figyelembevételével.

Néhány lehetséges téma:

·         Trianon, a csonka test pszichózisa, az emlékmű (Tormay Cécile, György Péter, Tompa Andrea);

·         a Holokauszt „mint kultúra” (Paul Celan, Pilinszky János, Kertész Imre, Primo Levi) ;

·         a diktatúra és a személyes lét korlátai (Herta Müller, Hervay Gizella, Szilágyi Domokos); 

·         az öngyilkosság, az öncsonkítás (Csáth Géza, Vincent Van Gogh, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Paul Celan, Borbély Szilárd);

·         a szegénység/megfosztottság kérdései (Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Mészöly Miklós, Mándy Iván, Tar Sándor);

·         a hajléktalanság kérdései;

·         az idegenség tapasztalatának kérdései, a kizárás, megkülönböztetés hatásai (pl. a romák társadalmi helyzete)

·         trauma, provincializmus és nosztalgia összefüggései;

·         traumák vidéken és a nagyvárosokban ;

·         prostitúció;

·         a család és a traumák;

·         a háborúk tapasztalata (pl. dadaizmus), emlékezete, háborúturizmus;

·         terrorizmus és autoimmunitás,

·         stb.

Copyright © 2011 Magyar Irodalomtudományi Intézet, Magyar nyelv és irodalom szak, Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Készítette a Weblap.ro