13 éve
K. Horváth Zsolt előadásai
K. Horváth Zsolt előadásai az irodalom, a művészetek és a társadalom metszéspontjairól.
Április 7, csütörtök 16–18: A Munka-kör kialakulása -- A munkáskalokagathia. Költészet, társadalomkritika és a munkáskultúra egysége: Justus Pál
Április 7, csütörtök 18–20: Háború: a hátunkban érzett tekintet. Optikai és politikai közelség problémája Robert Capa fotográfiájában
Április 8, péntek 14–16: Népi kultúra, munkáskultúra és baloldali közösségiség összefüggésrendszere Vajda Lajos életművében
Április 9, szombat 12–14: Beszéd és ének együttes élménye: a szavaló- és a népdalkórus mediális jelentősége a munkáskultúra világában
Helszín: EME Jókai utcai székháza
K. Horváth Zsolt
Kassák Lajos és a Munka-kör közösségi művészete: kulturális formák és gyakorlatok társadalomtörténete
1. A Munka-kör kialakulása -- A munkáskalokagathia. Költészet, társadalomkritika és a munkáskultúra egysége: Justus Pál
Justus személyes és művei kapcsán arra a kérdésre keressük a választ, hogy az avantgárd alkotói modelljében hogyan képesek együttműködni -- hagyományosan különértett, izolált -- szcénák és műfajok. Justus Pál alapvetően költőként indult, ám politika- és kultúraelméleti érdeklődésével a Munka-kör egyik szellemi centrumává vált, továbbá modelljévé ennek a Gesamtkunstwerk-szerű alkotási formának.
Justus személyes és művei kapcsán arra a kérdésre keressük a választ, hogy az avantgárd alkotói modelljében hogyan képesek együttműködni -- hagyományosan különértett, izolált -- szcénák és műfajok. Justus Pál alapvetően költőként indult, ám politika- és kultúraelméleti érdeklődésével a Munka-kör egyik szellemi centrumává vált, továbbá modelljévé ennek a Gesamtkunstwerk-szerű alkotási formának.
2. Háború: a hátunkban érzett tekintet. Optikai és politikai közelség problémája Robert Capa fotográfiájában
A Friedmann Ernő néven Budapesten született Capa a Madách gimnázium közegében találkozott először a radikális baloldali gondolkodással és cselekvéssel, s innen lépett át a Munka-kör komplexebb, a művészi és a politikai cselekvés társadalomformáló hevületében bízó miliőjébe. Igen korán eltávozott Magyarországról, de -- főleg a spanyol polgárháborúban készített fényképei alapján arra szeretnénk rámutatni, hogy az elkötelezettség mozzanata miképpen épül be fotográfiai látásmódjába, s ez a belátás hogyan értelmezi át azt a már közhelyszerű mondását, hogy "ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel hozzá".
A Friedmann Ernő néven Budapesten született Capa a Madách gimnázium közegében találkozott először a radikális baloldali gondolkodással és cselekvéssel, s innen lépett át a Munka-kör komplexebb, a művészi és a politikai cselekvés társadalomformáló hevületében bízó miliőjébe. Igen korán eltávozott Magyarországról, de -- főleg a spanyol polgárháborúban készített fényképei alapján arra szeretnénk rámutatni, hogy az elkötelezettség mozzanata miképpen épül be fotográfiai látásmódjába, s ez a belátás hogyan értelmezi át azt a már közhelyszerű mondását, hogy "ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel hozzá".
3. Népi kultúra, munkáskultúra és baloldali közösségiség összefüggésrendszere Vajda Lajos életművében.
Hagyományos stílustörténeti értelemben Vajda Lajost nehezen lehetne bármilyen kézenfekvő kategóriába beilleszteni, autonóm képalkotása és művészi látásmódja nagyon is sajátszerűvé teszi az életművet. Azonban ha kulturális és politikai kontextusaival együtt vizsgáljuk munkásságát, felfedezhetjük benne a korabeli munkáskultúra mára elfeledett szegleteit, elsősorban a népi (majd az "ősi") tematika iránti vonzódást, mely nem volt ellentétes alapvetően kritikai baloldali attitűdjükkel, s mely egyaránt a modernitás kritikájaként értelmezendő. (Amennyiben az idő engedi kitekintést adunk Szabó Lajos és Tábor Béla rokon szellemű beállítódására és teljesítményére is.)
Hagyományos stílustörténeti értelemben Vajda Lajost nehezen lehetne bármilyen kézenfekvő kategóriába beilleszteni, autonóm képalkotása és művészi látásmódja nagyon is sajátszerűvé teszi az életművet. Azonban ha kulturális és politikai kontextusaival együtt vizsgáljuk munkásságát, felfedezhetjük benne a korabeli munkáskultúra mára elfeledett szegleteit, elsősorban a népi (majd az "ősi") tematika iránti vonzódást, mely nem volt ellentétes alapvetően kritikai baloldali attitűdjükkel, s mely egyaránt a modernitás kritikájaként értelmezendő. (Amennyiben az idő engedi kitekintést adunk Szabó Lajos és Tábor Béla rokon szellemű beállítódására és teljesítményére is.)
4. Beszéd és ének együttes élménye: a szavaló- és a népdalkórus mediális jelentősége a munkáskultúra világában
A Munka-kör szavaló- és népdalköre kapcsán, valamint Szalmás Piroska hosszabb távon és nagyobb hatással működő kórusa kapcsán arra a kérdésre keressük majd a választ, hogy a baloldali kulturális hozzáférés eszméje hogyan alakította át a közlés rendszereit mind a munkáskultúrában, mind ennek szofisztikáltabb változatában, az avantgárdban. Miért nem elég a könyv, s egyáltalán az írott szó? Dokumentumok elemzésével arra szeretnénk rámutatni, hogy milyen kommunikációs többletet képes eredményezni a szóbeli előadás, a performativitás együttessége, s ez milyen kultúra- és társadalomelméleti következményekkel járt.
A Munka-kör szavaló- és népdalköre kapcsán, valamint Szalmás Piroska hosszabb távon és nagyobb hatással működő kórusa kapcsán arra a kérdésre keressük majd a választ, hogy a baloldali kulturális hozzáférés eszméje hogyan alakította át a közlés rendszereit mind a munkáskultúrában, mind ennek szofisztikáltabb változatában, az avantgárdban. Miért nem elég a könyv, s egyáltalán az írott szó? Dokumentumok elemzésével arra szeretnénk rámutatni, hogy milyen kommunikációs többletet képes eredményezni a szóbeli előadás, a performativitás együttessége, s ez milyen kultúra- és társadalomelméleti következményekkel járt.
K. Horváth Zsolt történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi tanársegédje. Kutatási területe a kulturális formák és gyakorlatok társadalomtörténete a XX. századi Magyarországon és Európában, különösen az avantgárd és a munkáskultúra összefüggéseinek, kollektív emlékezet és vizuális emlékezetpolitikák, továbbá a mindennapi élet és a magánélet jelenségeinek társadalomtörténete.