A 19. század második felének magyar irodalma (2015)

Mintetétel a javító- és pótvizsgához (a dolgozatok leadási határideje: július 6.)

Előadások jegyzéke

1 Bevezetés a 19. század „második felének” „magyar” „irodalmába”. Mitől és hogyan korszak a 19. század második fele az irodalomban? A korszak forrástípusai, korszakhatárai, az irodalomtörténet és a korszakkal foglalkozó más historiográfiai ágazatok lehetséges viszonya. Az irodalom nemzetfogalmai: az irodalmi nemzetfogalmak szerepe a korabeli magyar nemzetépítési törekvésekben. Hogyan, miért és mikor lehet / érdemes világirodalmi kontextusban érteni a korszak magyar irodalmát?

2. Az irodalom társadalomtörténeti értelemben vett modernizációja: az irodalmi szakmák / hivatások / foglalkozások létrejötte. A modern magyar irodalmi értelmiség létrejötte és legfontosabb ideológiái európai irodalmi környezetben

3. A társadalomtörténeti értelemben vett specializált modern tudományok kialakulása és az irodalmi mező szakosodása: a szépirodalom és az irodalmi metabeszéd elválása. Az irodalmi metabeszéd specializált formáinak létrejötte: az irodalmi kritika mint műfaj önállósulása és változatainak kialakulása, a narratív irodalomtörténet kezdetei, a magyartanári szerep kialakulása és tartalma. Az irodalmi szakosodás formáiról való viták: a szaknyelv kimunkálásának dilemmái.

4. Az irodalmi kultuszképződés századközépi mechanizmusai. Az irodalmi megőrzés új politikája és a modern, nyilvános múzeumok létrejötte. Az irodalmi emlékezet és a modernség új vizuális fordulata: a panteonizáció, a muzealizáció és az irodalmi kultuszok vizualitása.

5.A modern dilettantizmus kialakulásának mechanizmusai a magyar irodalomban: az amatőr és a dilettáns fogalmainak szerepváltása és a dilettantizmus értékelő képzetté válása a 19. század közepének jelentős irodalmi eszmecseréiben. A dilettantizmus és irodalmi profizmus új megkülönböztetésének szerepe az irodalmi modernizációban.

6. A világ első összehasonlító irodalomtudományi lapja, az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok / Acta Comparationis litterarum Universarum. Nemzeti és nemzetközi kontextusok egy fórum működésének megértéséhez

7. Kisajátított korszak? A újrafeltalált középkor változatai a 19. századi magyar és világirodalomban. Az „újrahasznosított” középkor mint a magyar és európai epika sikerének egyik mozgatórugója

8. A modernitás irodalmi diskurzusai és a szöveggé írt város: metropolisz-narratívák a 19. század végének magyar és közép-európai irodalmi diskurzusában. Elhagyatottság, vidékiség: a kisváros mögöttes tere az irodalomban és a modern provincializmus képzetének feltűnése.

9. Az új népiesség és az antimodernizmus kulturális toposzai. Az új népiesség változatai, az irodalmi regionalizmus változatai és az irodalom által forgalmazott Erdély-képek. A primitív mint modern: a népi primitivitás képe, a primitivizmus művészeti irányzata és a modernizáció hagyománybontó elképzelései az új népiesség egyik vonulatában.

10. A modernista szubjektum néhány új elbeszélési stratégiája a prózában, a lírában és a drámában: az én szóródása és a nárcizmus poétikai következményei. A bohémség és a dandyzmus mint társadalmi jelenségek és irodalmi alakváltozataik Mikszáth, Ignotus, Asbóth, Tolnai és mások szövegeiben. A szubjektum elbeszélése és a novellaciklus mint poétikai képződmény

11. A betegség mint az irodalmi modernség értelmező metaforája. A kórok szerepe a nyugati és magyar naturalista poétikai elképzelésekben. Ajzószerek, kábítószerek és poétikai stratégia: az érzékelés modern poétikái. Nevrózusság, hisztéria, őrület, bolondság: a normalitás és az őrület társadalomtörténeti reprezentációi és irodalmi újraírásai Thury, Mikszáth, Lovik, Csáth és mások műveiben. Hisztérikus testek: a test modernista poétikái a magyar irodalomban.

12. Művészetképek és művészetértelmezések a 19. század utolsó időszakának magyar irodalmában. Az antikvitás mint sajátos kulturális tradíció instrumentalizálása a magyar irodalmi modernségben.

13. A magyar színházi élet alakulása a 19. század második felében, különös tekintettel a Kolozsvári Színház működésére

14. A „fiatal írók” irodalma és az irodalmi lázadás önértelmező elbeszélései a századforduló irodalmában.Az új irodalmi csoportosulások és a korszakváltás vélelmezése: A Hét és a Nyugat indulása.

Kötelező szépirodalmi munkák

Ady Endre: két tárcalevél ismerete Ady párizsi tudósításaiból

Ambrus Zoltán: A gyanú

Arany János: Évnapra, Ősszel, Vojtina-levelek, A sárkány, Gondolatok a békekongresszus felől, Letészem a lantot, Kertben, Évek, ti még jövendő évek, Fiamnak, Mint egy alélt vándor, Az örök zsidó, Rákócziné, A walesi bárdok, Ágnes asszony, Szondi két apródja, V. László, Rozgonyiné, Török Bálint, Szibinyáni Jank, Szondi két apródja, A hamis tanú, Ágnes asszony, Széchenyi emlékezete, Honann és hová?, A lepke, Vásárban, Hídavatás, Az üneprontók, Tetemrehívás, A képmutogató, Kozmopolita költészet, Tamburás öregúr, Kertben, Vörös Rébék, Naturam furca expellas…, Honnan és hová, A tölgyek alatt, Éjféli párbaj, Az ünneprontók, Tengeri-hántás, Epilógus

A nagyidai cigányok, Keveháza, a Toldi-trilógia darabjai, Bolond Istók

Naiv eposzunk, Irányok

Arany László: A délibábok hőse

Asbóth János: Álmok álmodója

Bródy Sándor: Húsevők

Cholnoky László: Bertalan éjszakája

Czóbel Minka: Eunoïa, Tört sugárban

Csiky Gergely: A félelmes szomszéd, Gombos úr válópöre

Gozsdu Elek: Spleen

Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája, A tárcaelbeszélésekről

Heltai Jenő: De profundis, Tőzsde-dal

Ignotus Hugó: Kelet népe, Változatok szemjátékra, A Slemil keservei

Jókai Mór: öt összefüggő, irodalomszemléleti természetű publicisztikai szöveg ismerete,

Az élet komédiásai vagy Egy ember, aki mindent tud

Jósika Miklós: Két élet

Justh Zsigmond: tetszőlegesen választott novella ismerete

Kemény Zsigmond: A szív örvényei, Rajongók

Kiss József: De profundis, Influenza

Komjáthy Jenő: Delíriumban, Schopenhauer

Lovik Károly: A gyilkos, Árnyéktánc

Meltzl Hugó / Hugo von Meltzl: A kritikai irodalomtörténet fogalmáról

Madách Imre: Az ember tragédiája

Mikszáth Kálmán: A jó palócok, Új Zrínyiász, Beszterce ostroma

Petelei István:Klasszi, Parasztszégyen

Reviczky Gyula: Apai örökség, Arany Jánosnak, Don Juan a másvilágon

Thury Zoltán: Az ember, aki hazaballagott

Tömörkény István: Postavárás

Vajda János: A kárhozat helyén, Húsz év múlva, Harminc év után, A virrasztók, Luzitán dal, De profundis, Memento mori, Köröndnél, Vasúton

Kötelező szakirodalmi munkák:

Bényei Péter: A történelem és a tragikum vonzásában. A történelmi reégny műfaji változatai és a tragikum kérdései Kemény Zsigmond írásművészetében, Debrecen, 2007, 318-366.

Dávidházi Péter, “Harmadnap”. Arany János és a feltámadás költészete, Holmi 2011/6, 708-728.

T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’Harmattan, Budapest, 2007. (Ligatura Könyvek 3.) (két, tetszőlegesen választott fejezet a hallgató által ismert szövegekhez)

S. Varga Pál: Két világ közt választhatni. Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában, Argumentum, Budapest, 1997.

Magyar irodalom, szerk. Gintli Tibor, Akadémiai Kiadó, 2010. (két, szabadon, a hallgató érdeklődésének és tájékozódásának megfelelően választható fejezet a kézikönyvnek a 19. század második felét tárgyaló részéből)

A szemináriumi csoportok anyaga és a vizsgakövetelmények a tárgy teljes, pdf-formátumban letölthető leírásánál találhatók meg.

(Dávidházi Péter könyvének a 3. szemináriumr a olvasandó részlete)