A 19. század második felének magyar irodalma
2010/ 2011. egyetemi év
| A tárgyhoz kötődő fontos időpontok |
|---|
május 20.: a dolgozatok, projektfeladatok leadási határideje június 3., 12-19.: projektfeladatok, dolgozatok közös megbeszélése vizsgák időpontjai végzősöknek:
pótvizsgák időpontja végzősöknek:
utolsó pótvizsga végzősöknek dékáni engedéllyel:
A 19. század második felének magyar irodalma
|
II. félév
dr. T. Szabó Levente
B szakos szemináriumok: dr. Zabán Márta
A tárgy kódja: LM 22161 (A szak), LM 22261 (B szak)
Román elnevezése: Istoria literaturii maghiare IV.
Kreditek: 6 kreditpont
A tantárgy részletes alapozó bevezetés a klasszikus magyar irodalomba, alaptárgyként heti háromórás előadás (és A szakon ugyanekkora szeminárium) formájában problémacentrikusan járja körül a 19. század második felének magyar irodalmát európai kulturális és irodalmi kontextusban, külön sorozatot szentelve a modernizáció és az irodalom lehetséges történeti összefüggéseinek és különleges hangsúlyt fektetve a korszerű európai irodalomtörténeti eredményekre.
Előadások témajegyzéke
1. Bevezetés a 19. század „második felének” „magyar” „irodalmába”. Mitől és hogyan korszak a 19. század második fele az irodalomban? A korszak forrástípusai, korszakhatárai, az irodalomtörténet és a korszakkal foglalkozó más historiográfiai ágazatok lehetséges viszonya. Az irodalom nemzetfogalmai: az irodalmi nemzetfogalmak szerepe a korabeli magyar nemzetépítési törekvésekben.
2. Az irodalom társadalomtörténeti értelemben vett modernizációja: az irodalmi szakmák / hivatások / foglalkozások létrejötte. A modern magyar irodalmi értelmiség létrejötte és legfontosabb ideológiái európai irodalmi környezetben
3. A társadalomtörténeti értelemben vett specializált modern tudományok kialakulása és az irodalmi mező szakosodása: a szépirodalom és az irodalmi metabeszéd elválása. Az irodalmi metabeszéd specializált formáinak létrejötte: az irodalmi kritika mint műfaj önállósulása és változatainak kialakulása, a narratív irodalomtörténet kezdetei, a magyartanári szerep kialakulása és tartalma. Az irodalmi szakosodás formáiról való viták: a szaknyelv kimunkálásának dilemmái.
4. Az irodalmi kultuszképződés századközépi mechanizmusai. Az irodalmi megőrzés új politikája és a modern, nyilvános múzeumok létrejötte. Az irodalmi emlékezet és a modernség új vizuális fordulata: a panteonizáció, a muzealizáció és az irodalmi kultuszok vizulitása.
5. A modern dilettantizmus kialakulásának mechanizmusai a magyar irodalomban: az amatőr és a dilettáns fogalmainak szerepváltása és a dilettantizmus értékelő képzetté válása a 19. század közepének jelentős irodalmi eszmecseréiben. A dilettantizmus és irodalmi profizmus új megkülönböztetésének szerepe az irodalmi modernizációban.
6. A világirodalom modern feltalálása és a 19. századi globalizáció. Transznacionális irodalomfogalmak a magyar irodalomban és Európában a 19. század közepén. Az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok indulása és szerepe a nemzetközi komparatisztika kialakulásában.
7. A századközép eposzírói elméletei és ami az eposz 19. századi igényének háttere az európai irodalmakban és magyar környezetben. Az „újrahasznosított” középkor mint az epika sikerének mozgatórugója. Az eposz átírása a regény és a verses regény néhány formájában.
8. A történetírás és a szépirodalmi történelmi elbeszélés elkülönböződése és ennek következményei. A történelmi regény eltérő poétikai paradigmái a 19. század második felében.
9. A modernitás irodalmi diskurzusai és a szöveggé írt város: metropolisz-narratívák a 19. század végének magyar és közép-európai irodalmi diskurzusában. Elhagyatottság, vidékiség: a kisváros mögöttes tere az irodalomban és a modern provincializmus képzetének feltűnése.
10. Az új népiesség és az antimodernizmus kulturális toposzai. Az új népiesség változatai, az irodalmi regionalizmus változatai és az irodalom által forgalmazott Erdély-képek. A primitív mint modern: a népi primitivitás képe, a primitivizmus művészeti irányzata és a modernizáció hagyománybontó elképzelései az új népiesség egyik vonulatában.
11. A modernista szubjektum néhány új elbeszélési stratégiája a prózában, a lírában és a drámában: az én szóródása és a nárcizmus poétikai következményei. A bohémség és a dandyzmus mint társadalmi jelenségek és irodalmi alakváltozataik Mikszáth, Ignotus, Asbóth, Tolnai és mások szövegeiben. A szubjektum elbeszélése és a novellaciklus mint poétikai képződmény
12. A betegség narrációi és a modernista elbeszélés. A kórok szerepe a nyugati és magyar naturalista poétikai elképzelésekben. Ajzószerek, kábítószerek és poétikai stratégia: az érzékelés modern poétikái. Nevrózusság, hisztéria, őrület, bolondság: a normalitás és az őrület társadalomtörténeti reprezentációi és irodalmi újraírásai Thury, Mikszáth, Lovik, Csáth és mások műveiben. A test modernista poétikái a magyar irodalomban.
13. Művészetképek és művészetértelmezések a 19. század utolsó időszakának magyar irodalmában. Az antikvitás mint sajátos kulturális tradíció instrumentalizálása a magyar irodalmi modernségben.
14. Irodalmi csoportosulások és intézményeik: a budapesti kávéházi irodalmi kultúra, a századvégi irodalmi szalonok és a vidéki írói csoportok. A „fiatal írók” irodalma és az irodalmi lázadás önértelmező elbeszélései a századforduló irodalmában. Az új irodalmi csoportosulások és a korszakváltás vélelmezése: A Hét és a Nyugat indulása.
Kötelező irodalom jegyzéke:
Ady Endre: két tárcalevél ismerete Ady párizsi tudósításaiból, Az irodalmi köztelek
Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása, Midás király
Arany János: Évnapra, Névnapi gondolatok, Ősszel, Vojtina-levelek, A sárkány, Gondolatok a békekongresszus felől, Letészem a lantot, Kertben, Visszatekintés, Évek, ti még jövendő évek, Itthon, Fiamnak, Mint egy alélt vándor, Az örök zsidó, Rákócziné, A méh románca, Mátyás anyja, A walesi bárdok, Ágnes asszony, Szondi két apródja, V. László, Rozgonyiné, Török Bálint, Szibinyáni Jank, Szondi két apródja, A hamis tanú, Ágnes asszony, Széchenyi emlékezete, Honann és hová?, A lepke, Vásárban, Hídavatás, Az üneprontók, Tetemrehívás, A képmutogató, Kozmopolita költészet, Tamburás öregúr, Kertben, Ének a pesti ligetről, Vörös Rébék, Naturam furca expellas…, Honnan és hová, A tölgyek alatt, Éjféli párbaj, Az ünneprontók, Tengeri-hántás, Epilógus, Hadshi-Jurt
A nagyidai cigányok, Buda halála, a Toldi-trilógia darabjai, Bolond Istók
Naiv eposzunk, Irányok
Arany László: A délibábok hőse
Asbóth János: Álmok álmodója
Bródy Sándor:Húsevők, Rembrandt eladja holttestét, Adada
Cholnoky László: Prikk mennyei útja
Csiky Gergely: Buborékok
Czóbel Minka: Eunoïa, Tört sugárban
Gozsdu Elek: Spleen
Gyulai Pál: Horatius olvasásakor, A Széchenyieskedők, Költő és kritikus, Írói recept
Egy régi udvarház utolsó gazdája, A tárcaelbeszélésekről
Hatvany Lajos: Szimat és ízlés
Ignotus Hugó: Kelet népe, Változatok szemjátékra
Jókai Mór: öt összefüggő, irodalomszemléleti természetű publicisztikai szöveg ismerete,
Szegény gazdagok, Kiskirályok, Az élet komédiásai
Jósika Miklós:Regény és regényítészet
Justh Zsigmond: tetszőlegesen választott novella ismerete
Kemény Zsigmond: A szív örvényei, Özvegy és leánya, Élet és irodalom
Kiss József:De profundis, Influenza
Komjáthy Jenő: A homályból, Delíriumban, Schopenhauer, Reviczky Gyula halálára
Lovik Károly:A néma bűn, Árnyéktánc
Meltzl Hugó: A kritikai irodalomtörténet fogalmáról
Madách Imre: Az ember tragédiája
Mikszáth Kálmán: A jó palócok, Új Zrínyiász, Szent Péter esernyője, Beszterce ostroma
Petelei István:Klasszi, Árva Lotti
Reviczky Gyula: Apai örökség, Arany Jánosnak, Pálma a Hortobágyon, Don Juan a másvilágon, Perdita
Thury Zoltán:Az ember, aki hazaballagott
Toldy István: Anatole
Tömörkény István: Csata a katonával
Vajda János: A kárhozat helyén, Húsz év múlva, Harminc év után, A virrasztók, Luzitán dal, De profundis, Sodoma, Nádas tavon, A vaáli erdőben, Memento mori, A városligetben, Az üstökös, Vasúton
Kötelező szakirodalmi munkák:
Dávidházi Péter, Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Argumentum, Bp, 1994, 221-275.
Szegedy-Maszák Mihály, Világirodalmi távlat megteremtése. 1908. Megjelenik a Nyugat folyóirat első száma = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály ─ Veres András, Gondolat, Bp., 2007, 704-722.)
T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’Harmattan, Budapest, 2007, 32-58. (Ligatura Könyvek 3.)
Szajbély Mihály, Jókai Mór, Kalligram, Pozsony, 2010, 19-58.
Takáts József, Arany János szokásjogi gondolkodása, ItK 2002/3-4., 295-313.
Szemináriumi munkarend
dr. Zabán Márta
A szeminárium a 19. század második felét tárgyaló alapozó jellegű előadásnak a kiegészítése. Célja: alternatív szempontokat és új értelmezési stratégiákat nyújtani a másodéves hallgatók számára a 19. század második fele magyar irodalmának kutatásához és tanításához.
Vizsgafeltételek: Az e félévi jegy a szemináriumi munkából, a szemináriumi röpdolgozatok jegyeinek átlagából és a szemináriumi dolgozatból (vagy a szemináriumi vitaindító előadott és írott változatából) áll össze. A szemináriumi dolgozatok elbírálási kritériumai: innovatív gondolatmenet, önálló, értelmező jellegű szövegkezelés, filológiai alaposság és pontosság. A szemináriumi dolgozatok elbírálása egytől tízig terjedő skálán történik.
A szemináriumon való részvétel csupán előfeltétele a szemináriumi minősítés adott félévi megszerzésének.
A tizennégy szemináriumból két alkalom mulasztható.
A szemináriumra való belépés alapfeltétele a kijelölt szövegek elolvasása.
1. Bevezetés a XIX. század második felének magyar irodalmába
2. Az „irodalom” és „történet” Toldy egyik Irodalomtörténetében
Toldy Ferenc, A magyar nemzeti irodalom története. A legrégibb időktől a jelen korig(1864–1865), gond. Szalai Anna, Szépirodalmi, Bp., 1987. (RTAK, tanszéki,BCU, fénymásolat)
3. Eposzírói elmélet és praxis
Arany János, Buda halála(1863), Naiv eposzunk (1860)
Dávidházi Péter, Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Argumentum, Bp., 1994, 113–221. (tanszéki)
Takáts József, Arany János szokásjogi gondolkodása, ItK 2002 / 3–4., 295–313.
4. A történelmi regény funkciója és poétikája Keménynél
Kemény Zsigmond: Zord idő (1862)
Salamon Ferenc, Br. Kemény Zsigmond: Zord idő = Uő, Dramaturgiai dolgozatok, II. köt. Bp., 1907., 456–489.
5. A népszínmű műfaji értelmezései a századközépen.Szigligeti Ede:Cigány(1853)
Gyulai Pál, Szigligeti újabb színművei = Budapesti Szemle 1873, 3. köt., 381–407., és Uő,Dramaturgiai dolgozatok, 2. köt., Bp., 1908, 395–442.
Jókai Mór, Szigligeti = JMÖM,Cikkek és beszédek IV., Bp., 1968. 367–370.
6. Elbeszélő költemény – eposz – verses regény. A párhuzamosan alkotó két Arany.
Arany László: A délibábok hőse(1873), Arany János: Toldi szereleme (1879), Arany János Előszava a Toldi szerelméhez
7. A múlt elbeszélhetőségének problematikusságaMikszáth Kálmán A fekete város c. regényében
8. A szubjektum elbeszélhetőségének kérdései Cholnoky László: Prikk mennyei útja, Szent Betalan éjszakája című műveiben
Hozzáolvasandó: Kosztolányi Dezső: Lidérc
9. „hogy lehet akkor a jövőről regényt írni?” – Az utópia műfaja és értelmezései: Jókai Mór: A jövő század regénye.
Kötelező szakirodalom: Dux Adolf: Jókai Mór: A jövő század regénye, Athenaeum, 1873/47.
10.Művészet-, város- és szubjektumértelmezés Ambrus Zoltán: Midás király című regényében
11.A novellaciklus mint jelentésteremtő poétikai forma: Bródy Sándor: Rembrandt – egy arckép fényben és árnyban
12.Szigetmítosz és műfaji problematika Jókai Mór: Ahol a pénz nem Isten című regényében
13.Tragikum és groteszk jelentésteremtő kategóriái és a narratív struktúra problematikája Toldy István: Anatole című művében
14. Cholnoky Viktor: A szürke ember
Hozzáolvasandó: Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság