| Letöltöm a tárgy hivatalos leírását |
|---|
| Részjegyek A tárgy végleges jegyei (2013) |
| Javító- és pótvizsga a tárgyból |
A tárgy elsőévnek szánt alapozó jellegű bevezető az irodalom
társadalomtudományos értelmezési lehetőségeibe. Célja, hogy egy sor gyakorlati
foglalkozáson és problémafelvetésen keresztül röviden rávezesse az
irodalomtudománnyal ismerkedő hallgatókat az irodalom társadalmi
környezeteinek a fontosságára és leggyakoribb buktatóira.
1. Hol az irodalom határa? A kortárs irodalomtudomány
kontextualista kihívásai
2. Mire buknak az olvasók – mitől népszerű egy szöveg? Az
irodalmi érték társadalmi környezetei és az irodalmi kanonizáció
tényezői. A magas‐ és populáris kultúra kérdése az
irodalomtudományos logikákban.
3. Mit látunk és hallunk, ha irodalmat olvasunk? Az irodalmi
szöveg vizuális komponensei és (multi)mediális környezetei a
múltban és a jelenben
4. Lehet‐e nacionalista az irodalom? S ha igen, akkor mit
kezdhetünk vele? Az irodalmi ideológiák kérdése a kortárs
irodalmi gondolkodásban
5. Egy fogas irodalmi viszony: az irodalom és az idő
Ö)
6. Irodalom és eszmetörténet. Alapozás az eszmetörténet mai
irányzatainak irodalomtudományi használatához
7. Milyen az irodalom, ha hyper? Az irodalom és a digital humanities
A tárgyat hallgatók félév végi minősítése az aktív munkára, az óránkénti feladatokra adott jegyből és a félév
végi, az utolsó munkahéten történő, az előadások és az irodalomjegyzék alapján való tájékozódást,
problémaérzékenységet felmérő vizsgabeszélgetésből áll össze egyforma arányban (50‐50%).
Kötelező irodalom:
Labádi Gergely, A magyar episztola a felvilágosodás korában. Műfaj‐ és médiatörténeti értelmezés,
L’Harmattan‐Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 2008, 108‐134.
Szilágyi Márton, Összeköt vagy elválaszt? A generáció mint irodalomtörténeti magyarázóelv, Híd 2007/11.,
53‐64.
Takáts József, Politikai beszédmódok a magyar 19. század elején. A keret, ItK 1998/ 5‐6. 668‐686.
T. Szabó Levente, Az „újrafordított” görögségideál: a görögségvita, Gyulai Pál főrendiházi szerepvállalása és
egy irodalmi értelmiségi habitus körvonalai az 1880‐1890‐es években = Gábor Csilla, Korondi Ágnes (szerk.), A
fordítás kultúrája‐ szövegek és gyakorlatok II., Verbum‐Láthatatlan Kollégium, Kolozsvár, 2010, 197‐218.