7. Milyen az irodalom, ha hyper? Az irodalom és a digital humanities
A tárgyat hallgatók félév végi minősítése az aktív munkára, az óránkénti feladatokra adott jegyből és a félév
végi, az utolsó munkahéten történő, az előadások és az irodalomjegyzék alapján való tájékozódást,
problémaérzékenységet felmérő vizsgabeszélgetésből áll össze egyforma arányban (50‐50%).
Kötelező irodalom:
Labádi Gergely, A magyar episztola a felvilágosodás korában. Műfaj‐ és médiatörténeti értelmezés,
L’Harmattan‐Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 2008, 108‐134.
Szilágyi Márton, Összeköt vagy elválaszt? A generáció mint irodalomtörténeti magyarázóelv, Híd 2007/11.,
53‐64.
Takáts József, Politikai beszédmódok a magyar 19. század elején. A keret, ItK 1998/ 5‐6. 668‐686.
T. Szabó Levente, Az „újrafordított” görögségideál: a görögségvita, Gyulai Pál főrendiházi szerepvállalása és
egy irodalmi értelmiségi habitus körvonalai az 1880‐1890‐es években = Gábor Csilla, Korondi Ágnes (szerk.), A
fordítás kultúrája‐ szövegek és gyakorlatok II., Verbum‐Láthatatlan Kollégium, Kolozsvár, 2010, 197‐218.