Főoldal /
Hálózatok és komparatisztika: a világirodalom hálózatai
Networking Comparative Literature: Networks and World Literature
Főszervezők: Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozat, BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézet, Kolozsvári Akadémiai Bizottság
Társszervezők: MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, Irodalomelméleti Osztály
Babeș-Bolyai Tudományegyetem, BTK, Kolozsvár, 2019. október 4-5.
A hálózatelmélet szakmai sikere és a hálózatok történetének, a mindennapi élet hálózati szerveződésének / hálózatosodásának / hálózatosíthatóságának az elemi tapasztalata a hálózati mintát nem csupán egy önálló tudományág fókuszába állította, hanem a tudományos kutatások új, izgalmas hívószavává tette. Konferenciánk ezt a korszerű kutatási területet kívánja termékeny módon megnyitni a komparatisztika számára. A tudományos találkozó – a kolozsvári helyszín természetéből adódóan – egyúttal a magyar és román komparatisztika párbeszédének a fóruma kíván lenni. A konferencia előadásaiban a következő kérdésekre keressük a választ:
Mennyire írja át a hálózatelmélet a korábbi komparatisztikai módszereket, illetve képes-e az ismert módszerek kiegészítőjeként működni? Válhat-e a hálózatelmélet a komparatisztika és/vagy a világirodalom modelljévé, és ha igen, mi ennek a következménye?
Miben változtatja meg a (világ)irodalmi szövegek érzékelését az, ha hálózatok részeinek tekintjük őket? Eredményez-e minőségi változást? Hogyan működik az irodalmi hálózatok kiterjedése, kialakulása, felszámolódása? A hálózatok terjedésének eddig feltárt elvei alapján megértünk-e valami újat az irodalom terjedéséből, illetve az irodalmi alkotók, szövegek, jelenségek elszigetelődéséből? S nem utolsósorban: milyen mintázatok, kölcsönhatások fedezhetők fel az ismert komparatisztikai hálózatokban?
Érvényes-e a „hat lépés elvének” működése a komparatisztikában? Egyáltalán mennyire vannak közel vagy távol egymáshoz egymástól a világirodalom szövegei, és mi a jelentősége ennek a közelségnek/távolságnak? Hogyan szinkronizálódnak, igazodnak akaratlanul is egymáshoz világirodalmi szövegek, életművek és jelenségek? Hogyan működnek a „gyenge kötések” az irodalom szerveződésében és a transznacionális hálózatok kialakulásában?
Mit hozhat a nagy számok komparatisztikája? Mit jelent a „nagy csomópontok” kérdése a komparatisztikában, egyáltalán mit tanulhat a kortárs komparatisztika a számszerűsítésből? Kínálkozik-e már valamiféle történeti rálátás az utóbbi évtizedekben Franco Moretti, a Stanford Literary Lab, a Chicago Text Lab és mások nyomán kibontakozott újszerű, kvantitatív alapozású komparatisztika eredményeire és határaira, melyet komoly kritikák, fenntartások is értek? Mit tesznek hozzá a distant reading/távoli olvasás, valamint a további komparatív módszerek, kulcsfogalmak a komparatisztikai kapcsolatok és hálózatok megértéséhez? Miként függ össze a világháló és a világirodalom az újabb kutatások fényében?
Mit jelent a kooperatív alkotásmód, a többkezes alkotás a komparatisztika és világirodalom korszerű kutatásai számára? A művészeti alkotás hálózatszerű létrejöttének vizsgálata segít-e a szerzőség kanonizált fogalmainak újragondolásában?
Átalakítja-e a transznacionális irodalmi kapcsolatok megértését azok hálózatként való vizsgálata? Hogyan érthetők meg ebből a szemszögből az alkotók, szövegek, fordítók és intézmények transznacionális kapcsolatrendszerei? Mit jelent csomópontnak, középpontnak, közvetítőnek lenni a nemzetközi irodalmi vagy irodalomtudományos hálózatokban? S miként néz ki a kelet-közép-európai irodalmak jelene és története a hálózatosodás és hálózatok felől?
Mennyire töltheti ki az irodalom összehasonlító vizsgálatának terét a skálafüggetlen hálózat? Ugyanolyan mértékben lehet-e a tájékozódás alapja az irodalmi-kulturális intézményrendszer, a transznacionális szövegháló és az irodalmi írás-olvasás gyakorlatainak vizsgálatában? Miként kezeli a hálózatosodás modellje a párhuzamos mozgásterek lokális, illetve ritmikai különbségeit, szingularitásait? Hogyan értékelendő a komparatív vizsgálatok szempontjából, hogy a csomópontokra és élekre redukált (absztrahált) kapcsolatok elfedik a kapcsolatteremtés konkrét gesztusait? Értelmezhető-e ezek plurális temporalitása a hálózati térben?
A konferencia célja, hogy ilyen és hasonló kérdések mentén gondolja át a hálózattudomány és komparatisztika összefüggéseit: a konferencia első napját kizárólag magyar előadások számára tartjuk fenn, a második napján pedig – a kelet-európai komparatisztika hálózatosodását elősegítendő – a román összehasonlító irodalomtudomány vezető személyiségeivel közös angol nyelvű tanácskozást tervezünk. Konferenciánkra tehát magyar és angol nyelvű előadásokat egyaránt várunk.
A konferenciának nincs részvételi díja, az előadók számára pedig kedvezményes szállást (hozzávetőleg 7500 ft/éj reggelivel) biztosítunk az egyetemi kampuszban, rendkívül jó körülmények között. Jelentkezni a komparakonf2019@gmail.com címen lehet fél oldalnyi (min. 2000 leütés) rezümével június 15-ig. A jelentkezéseket a konferencia szakmai bizottsága bírálja el, amely a szervező intézmények képviselőiből, valamint a magyar és román összehasonlító irodalomtudomány vezető személyiségeiből áll. A konferenciával kapcsolatos információk a http://hunlit.lett.ubbcluj.ro/komparakonf2019 kétnyelvű honlapon érhetők el, amely folyamatosan frissül.
A konferencia szervezőbizottsága:Balázs Imre József, Berszán István, Bányai Éva, Fogarasi György, Hajdu Péter, Molnár Gábor Tamás, T. Szabó Levente, Z. Varga Zoltán