Főoldal /
Oktató:
dr. Borbély András egyetemi adjunktus
elérhetőség: andrasborbely82@gmail.com
A tárgy célja a bevezetés a kritikai pedagógia elméletébe és gyakorlatába. A kritikai pedagógia központi fogalma a felszabadítás (emancipáció). Ezért az első rész párbeszédes alkalmainak kiindulópontját a hatalom kérdése képezi: az a kérdés, hogy minek az elnyomása alól is kell történjen a pedagógiai felszabadítás; ezekben a beszélgetésekben néhány karakteres kortárs társadalmi jelenség pedagógiai vonatkozásait, a tanárokra és a diákokra gyakorolt hatásait fogjuk mérlegelni. A beszélgetéssorozat második részében a kritikai pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozunk; továbbá - mivel a jelenlegi pedagógiaképzés kiemelt segédtudományának kizárólag a pszichológiát tekintik - kísérleti jelleggel a pedagógiának egy inkább szociológiai, antropológiai és társadalomelméleti hangsúlyt próbálunk adni. A harmadik részben közös megegyezés alapján fogunk kiválasztani problémákat, szövegeket, jelenségeket, amelyeket a kritikai pedagógiai szemlélete szerint igyekszünk részletesen feldolgozni.
I. RÉSZ
(a hatalom aspektusa)
1. Fiatalkori depresszió, az értéktelenség tudata, mágikus voluntarizmus
Mark Fisher: Nem jó semmire = Transindex, 2017. 07. 25. (http://welemeny.transindex.ro/?cikk=26758)
2. Posztlexia, interpasszivitás, depresszív hedónia
Mark Fisher: Reflexív impotencia, immobilizáció és liberális kommunizmus = A szem, 2017. 07. 25. (http://aszem.info/2017/07/mark-fisher-reflexiv-impotencia-immobilizacio-es-liberalis-kommunizmus/)
3. Az internet és a serdülők kultúrája; képpé vált áru; intimitás és extimitás; happy slapping és médiaerőszak; az internet mint család; a képek rituáléi
Serge Tisseron, A képek új kultúrája = David le Breton, Serdülők világa, Budapest, Pont Kiadó, 2010, 64-75.
4. A prekariázáció pedagógiai hatásai és kihívásai; létbizonytalanság a részmunkaidősök, pályakezdők, alkalmi munkások, stb. között
Éber Márk Áron: Rossz fizetés, létbizonytalanság – terjed a prekariátus= Új Egyenlőség, 2017. 02. 13. (http://ujegyenloseg.hu/rossz-fizetes-letbizonytalansag-itt-a-prekariatus/)
5. Identitásdiskurzusok, kolonializáció, önkolonializáció, trauma, téves racionalizációk
Alexander Kiossev: Jegyzetek az öngyarmatosító kultúrákról = A szem, 2017. 01. 11. (http://aszem.info/2017/01/alexander-kiossev-jegyzetek-az-ongyarmatosito-kulturakrol1/)
II. RÉSZ
(a kritika aspektusa)
6. Tanár-diák viszony, narráció versus dialógus, a bank-modell, a felszabadítás fogalma
Paulo Freire: Az elnyomottak pedagógiája = Felnőttoktatási felfogások a 20. században: andragógiai szöveggyűjtemény,szerk., Bajusz Klára, Németh Balázs, Pécs, IDResearch Kft. / Publikon, 2011, I. köt.,110-117.
7. Elhallgatott fogalmak a pedagógia elméletében és gyakorlatában: gazdasági különbségek, kultúra, test, társadalmi nem, szubkulturális rítusok a diákok szociális életében
Mészáros György:Szubkultúrák és iskolai nevelés, Veszprém, Iskolakultúra, 204, 43-65.
8. Iskola és szabadidő viszonya, iskolai terek és partizónák, normatív kultúra és szubkultúra; esettenaulmány a techno-house szubkultúra és az iskola viszonyáról
Mészáros György: Techno-house kultúra és iskolai nevelés = Iskolakultúra, 2003/9.
9. Élményközösség és jelhasználat; szimbólum, szimulákrum és utalás; az utalás mint a közös élmény szignálja irodalmi művekben
Mérei Ferenc: Az utalás. Az élményközösség szemiotikai többlete = Uő., Társ és csoport, Budapest, Akadémiai, 1989, 264-288.
10. Az egyéntől a csoportig, csoportdinamikai sajátosságok, társkapcsolatok, rejtett hálózatok feltérképezése, szociometria; szociogram és kölcsönösségi táblázat készítése
Mérei Ferenc, A szociometria módszerei és jelenségvilága = Uő., Társ és csoport, Budapest, Akadémiai, 1989, 115-119, 124-130.
III. rész
Emancipatórikus olvasatok kidolgozása, tanítási tapasztalatok megvitatása, problémacentrikus tájékozódási gyakorlatok stb. közös megegyezés alapján
·
·