Főoldal /
Magyar nyelvészeti és irodalm tanulmányok elnevezésű magiszteri program
2011/2012. egyetemi év / I. év / első félév
Kód: LM 5105 (MA) / heti előadás és kétheti szeminárium / választható tárgy
Kreditek száma: 7 kreditpont
A tárgy román megnevezése: Sociologia literaturii
dr. T. Szabó Levente
Irodalom- és művészetszociológia
A tantárgy hiánypótló jellegű, a bölcsész alapképzésből kimaradt ilyen jellegű diszciplínákat pótlandó tágas bevezető az irodalom- és művészetszociológiák legfontosabb kortárs témaköreibe és problémafelvetéseibe.
A félévi jegy egyik felét az aktív szemináriumi részvételt hasznosító, az előadásokra és az irodalomjegyzékre alapozó kollokvium adja, a másik részt kb. 200 oldalt kitevő, módszertanilag összefüggő szakirodalom (ebből 50 oldal idegen nyelven) kritikus szemléletű, problémacentrikus összefoglalása és rövid alkalmazása valamely kortárs vagy történeti irodalom- vagy művészetszociológiai jelenségre 8 gépelt oldalnyi terjedelemben). Az utóbbi kiváltható egy romániai magyar kulturális műsor három hónapnyi anyagának rendszeres tartalomelemzése révén, amelynek eredményeként a félév utolsó fogadóóráján a hallgatónak dolgozatot kell benyújtania (javasolt terjedelem: 10 gépelt oldal / 20000 leütés).
1. A modern irodalomszociológia forrásai, módszerei, határterületei. A művészetszociológiák előfeltevései és az irodalom szemlélete társadalomtudományos környezetekben.
3. Miről árulkodik az olvasás és az olvasni tudás? Mit jelent olvasni és milyen formái vannak a kortárs irodalom- és művészetszociológiákban? Alfabetizációs kutatások: az írásbeliség változó története, státusa és reprezentációja. Az írásbeliség formái, mérhetősége, rétegződése és irodalomtudományos relevanciája.
4. Az olvasásszociológia és „tárgya”: az olvasás története, változó fogalmai, mérésének és értelmezésének nehézségei. Médium és olvasás az olvasásszociológiában.
5-6. Foglalkozása: író. Mit jelent írónak és művésznek lenni a szakmai identitásra alapozott társadalomban és előtte? Az irodalom státusa és intézményes működése a modern foglalkozások rendszerének kialakulása előtt és után. Az irodalom mint szakma és hivatás a modernségben. Az irodalom mint hivatás életmódbeli következményei: polgárosodás és irodalom. A szabadúszó író: egy köztes irodalmi munkaforma archeológiája.
7. Mit kezdhet az irodalom- és művészetértelmezés az áruként működő alkotással? A modern irodalmi és művészeti piac aktorai, szerkezeti kérdései, reprezentációi és a modern klasszikusok európai irodalmi kánonjának kialakulása. A szerzői és művészeti jog kodifikálása és szokásjogi működése, a modern szerzőség tartalmának kimunkálása a 18-20. században. Az irodalmi feketepiac mind irodalomszociológiai probléma: története, mechanizmusai, státusa.
8-9. Milyen az író és a művész, ha csoportban van? Az irodalmi és művészeti csoportok szociológiája. A generációs és a társadalmi nemi alapon szerveződő irodalmi és művészeti közösségek esete. Az irodalmi és művészeti értelmiség mint társadalmi csoport története, önszerveződési és öndefiníciós mechanizmusai, történeti és jelenkori ideológiái.
10. Milyen a művész, ha ideologikus? Irodalomszociológia és eszmetörténet: a művészi hivatások és ideológiák vizsgálhatósága. Az irodalmi és művészeti professzionalizáció története mint ideológia-történet.
11. Egy régi dilemma irodalom- és művészetszociológiai keretben: tanulható-e / tanítható-e az irodalom és művészet (alkotása, befogadása)? Az irodalom, a művészet és az iskoláztatás. A tudáselit és a meritokratikus fordulat történeti szociológiája. A hivatásos és a dilettáns írás és olvasás történetének lehetőségei, a dilettantizmus és a profizmus irodalomszociológiája.
12. Irodalom, művészet és tárgykultúra, irodalom és múzeumi környezet. A nyilvános múzeumok létrejötte és az irodalom tárgyakban való elbeszélésének története. Az irodalmi és művészeti muzealizáció kortárs formái és lehetőségei.
13-14. Lehet-e az irodalomszociológia alkalmazott kulturális politika? Az irodalomszociológia alkalmazásai a közpolitikákban. Európai irányelvek és az európai kulturális iparágak összahasonlító értelmezése.
Kötelező irodalom:
A hallgatók eltérő érdeklődését, igényét és szakosodását figyelembe véve a kötelező irodalmat három olvasmánycsomagba rendeztem. Az elsőben történeti jellegű munkák, a másodikban módszertani célzatossággal készült gondolatmenetek, a harmadikban pedig idegen nyelvű tanulmányok találhatók. Mindenik csomagból egyet kell választani igény és érdeklődés függvényében.
1. olvasmánycsomag:
Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785-1848, Akadémiai Kiadó, Bp., 1963, 632–703. (A Kéziratos lapok, zsebkönyvek és az Örömünnepek, irodalmi estek, színielőadások című fejezetek)
Elias, Norbert, Mozart. Egy zseni szociológiája. Európa, Bp., 2000.
Keresztúrszki Ida, “de azért nem írok gyárilag”. A folytatásos regényközlés megjelenése a kultúrtermékek 19. századi magyar piacán = klasszikus – magyar – irodalom – történet. Tanulmányok, Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2003, 171-194.
Knapp Éva: Irodalmi emblematika Magyarországon a XVI–XVIII. században, Universitas, Bp., 2003, 87–118. (Az Emblémáskönyvek és emblematikus nyomtatványok tipológiája című fejezet)
Labádi Gergely: A magyar episztola a felvilágosodás korában. Műfaj- és médiatörténeti értelmezés, L’Harmattan–Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Bp., 2008, 105–228. (A média morfológiája című fejezet)
Lakatos Éva: Sikersajtó a századfordulón. Sajtótörténeti megközelítések, Balassi – OSZK, Bp., 2004., 51-69, 95-113. (A postakürttől a rikkancsokig, Az utcai terjesztés forradalma és A példányszám növelésének új útjai a XIX. és a XX. század fordulóján c. tanulmányok)
Kovács I. Gábor, Kis magyar kalendáriumtörténet. A magyar kalendáriumok történeti és művelődésszociológiai vizsgálata, Akadémiai, Bp., 1989.
Szilágyi Márton, Poéta vagy versifikátor? Csokonai Vitéz Mihály konfliktusai Nagyváradon, 1804-ben = Polgárosodás és irodalom, szerk. Alexa Károly, Kölcsey Intézet, Bp., é.n., 83-97.
Törő Gyöngyi, Petőfi anyagi helyzete = Tanulmányok Petőfiről, szerk. Pándi Pál ─ Tóth Dezső, Akadémiai, Bp., 1962, 41-90.
2. olvasmánycsomag:
Bourdieu, Pierre, A tiszta esztétika keletkezéstörténete, ford. Keresztúrszki Ida = A háló, a halászok és a halak. Tanulmányok a mezőelmélet, a rendszerelmélet és az irodalomtörténet-írás néhány kapcsolódási pontjáról, Rákai Orsolya (szerk.), Osiris – Pompeji, Budapest – Szeged, 2001, 7-50.
Ebli Gábor: Az antropologizált múzeum. Typotex Kiadó, 2009.
Földényi F. László: Melankólia, Magvető, 1992. (2. bőv. kiadás)
Lepenies, Wolf Irodalom és tudomány közt félúton. A szociológia születése, Szociológiai Figyelő 2001. szeptember 53-61.
Mazsu János, A dualizmuskori értelmiség társadalmi forrásainak főbb változási tendenciái, Történelmi Szemle 1980/2., 289-308.
T. Szabó Levente, A magyartanárság „születése”. Az irodalmi nyugdíj és az irodalmi munkanélküliség feltalálása: a Magyar Irodalmi Segélyegylet alapítása = T. Sz. L., A tér képei. Tér, irodalom, társadalom, Komp-Press, Kolozsvár, 2008, 285-338.
Szilasi László, A történeti poétika története (1982-2000), BUKSZ 2001. ősz, 258-264.
Thompson, Edward P., Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus = Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok, vál. Gellériné Lázár Mária, Akadémiai, Bp., 1990, 60-116.
3. olvasmánycsomag:
Anderson, Patricia, The Printed Image and the Transformation of Popular Culture 1790-1860, Clarendon Press, Oxford, 1991, 156-191.
Bernier, Georges: Arta şi comerţul, trad. Ileana Şoldea, Meridiane, Bukarest, 1979.
Bourdieu, Pierre, La Noblesse d’état: grande écoles et esprit de corps, Les Éditions de Minuit, 1989.
St Clair, William, The Reading Nation in the Romantic Period, Cambridge: Cambridge U. P., 2004.
Dörner, Andreas, Literatursoziologie: Literatur, Gesellschaft, politische Kultur, 1999.
Fügen, Norbert, Gesellschaft und Literatur: Aufsätze zur Literatursoziologie, Dr. Kovac Verlag, 1994.
Lamping, Dieter: Die Idee der Weltliteratur. Ein Konzept Goethes und seine Karriere. Alfred Kröner Verlag, Stuttgart, 2010.
Wolf Lepenies: Saint-Beuve. Auf der Schwelle zur Moderne. München, 1997.
Meyer-Krentler, Eckhardt, ’Wir vom Handwerk’. Wilhelm Raabe als Berufsschriftsteller = Vom Wort der Arbeit. Zur literarischen Konstitution des Wertkomplexes ’Arbeit’ der in der deutschen Literatur (1770-1930), hrsg. Harro Segeberg, Max Niemayer Verlag, Tübingen, 1991, 204-230.
Parinét, Élisabeth, Une histoire de l’édition a l’epque contemporaine (XIXe-Xxe siecle), Éditions du Séuil, 2004.
Pilbeam, Pamela M., The middle classes and the professions = P.M.P., The Middle Classes in Europe 1789-1914. France, Germany, Italy and Russia, Macmillan, London, 1990, 74-106.
Reader, W. J. Reader, Purchase and patronage = W. J. R., Professional Men. The Rise of the Professional Classes in Nineteenth-Century England, Weidenfeld and Nicolson, London, 1966, 73-83.
Szemináriumok:
1. Irodalom és művészet a szociológiában / Szociológia az irodalomban és művészetekben
2. Irodalomszociológiai kvantitatív módszerek gyakorlatban
ajánlott egy fejezet: Kovács I. Gábor, Kis magyar kalendáriumtörténet. A magyar kalendáriumok történeti és művelődésszociológiai vizsgálata, Akadémiai, Bp., 1989.
3. Az írás és olvasás története mint irodalomszociológiai probléma
Stephen Colclough: Consuming Texts. Readers and Reading Communities 1695-1870, Palgrave-Macmillan, 2007, 1-28.
4. A nemzetépítés és az irodalmi nacionalizmus mint irodalomszociológiai probléma
Joep Leerssen, National Thought in Europe. A cultural History, Amsterdam U. P., 2006, 105-172.
5. A populáris irodalom története és a magaskultúra újszerű létrejöttének mechanizmusa a modernségben irodalomszociológiai nézőpontból
Lawrence W. Levine, Highbrow-Lowbrow. The Emergence of Cultural Hierarchy in America, Harvard U. P., 2002. (first ed..:1988)
6. Az irodalom státusa elektronikus környezetben. Mi a digital humanities?
7. Az irodalmi múzeumok és az irodalom muzealizációjának lehetőségei
György Péter: A nem működő gépezet, Árgus 2008/1., 126-146.