Főoldal /
2010–2011. egyetemi év
II. félév
Tanulmányi évfolyam : III. A, választható tantárgy
A tárgy kódja: LM32166
Kreditszám: 3
Heti óraszám: 2+1
dr. T. Szabó Levente
Új utak a kortárs irodalomtörténeti gondolkodásban
A tárgy a kortárs társadalomtudományok perspektívái és a mindennapi élet kihívásai felől próbálja megvilágítani az irodalomtörténet új helyzetét és eljárásait, s nem utolsósorban azokat a szakmai szerepeket, amelyek az irodalomtörténeten kívül a kulturális élet számos szférájában alkalmazhatóvá teszik ezeket az eredményeket.
A tárgyat hallgatók félév végi minősítése a rendszeres szemináriumi munkára és a szemináriumi bemutatókra adott jegyből és a médiában történő, az irodalmi tanulmányokat kamatoztató szakmai gyakorlat félév végi minősítéséből áll össze egyforma arányban (50-50%). Két szeminárium mulasztható a tizenkettőből. A szakmai gyakorlatra és a szemináriumi bemutatókra való feliratkozás az első két szemináriumon történik.
Előadások:
1-2. Az irodalomtudomány kontextualista elméletei: öszefüggések, kutatási perspektívák, buktatók
3. Az irodalom muzealizációja és a kortárs múzeumi gondolkodás példái / ellenpéldái
4-5. Miért divatos újra az eszmetörténet az irodalom vizsgálatában? Az új eszmetörténet főbb nemzetközi és hazai témakörei, szempontjai, érvei, gondolkodói
6. A fordításról való új gondolkodás irányzatai az irodalomtörténetben
7. Alkalmazott irodalom? Kulturális szakértői szerepkörök elvi háttere és gyakorlati működése
8. Az irodalmi vizualitás mint irodalomtörténeti provokáció. Kép és hang: az irodalom mint médiumok közötti képződmény. Mit kezdhet az irodalomtörténet a hallás, a látás és a tapintás társadalomtörténetével?
9. Új utak az irodalmi populáris kultúra kutatásában
10. Új imagológia
11. Vége van-e a világirodalom történetének? Apokaliptikus víziók és a világirodalom kutatásának új nemzetközi szakmai programjai
12. Az új kontextualista módszertanok elburjánzása: új kezdete vagy vége ez az irodalomtörténetnek?
Szemináriumok:
1-2. Alkalmazott irodalom? Kulturális szakértői szerepkörök elvi háttere és működése a mindennapokban: az irodalmi muzeológus. Szerepgyakorlat: az első romániai magyar irodalmi múzeum megtervezése, az állandó kiállítás forgatókönyvének elkészítése
„Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak”. Arany János-emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. [Kiállítási katalógus]. Kísérőszöveg: S. Varga Pál, Ratzky Rita, Thuróczy Gergely; Szerk. Thuróczy Gergely. Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2003. és / vagy:
“Párizs nem ereszt el”. Magyar írók Párizs-élménye, Összeállította: E. Csorba Csilla; Írta: Beke László, E. Csorba Csilla, Tverdota György; Szerk.: Cséve Anna; Petőfi Irodalmi Múzeum – MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 2005.
3.Az irodalom muzealizációja és a kortárs múzeumi gondolkodás példái / ellenpéldái. A kulturális örökség és az irodalmi turizmus. A szeminárium helyszíne a kolozsvári Szépművészeti Múzeum
György Péter, György Péter, A Kultusz (hűlt) helye – az irodalom(történet) múzeuma, Beszélő 2004/7-8., http://beszelo.c3.hu/04/0708/13gyorgy.htm
Nicola J. Watson, The Literary Tourist. Readers and Places in Romantic and Victorian Britain, Palgrave–Macmillan, 2006.
4. Kulturális eszmetörténet és irodalomtörténet
Scheibner Tamás, Három hagyomány az angol-amerikai eszmetörténet-írásban, Helikon 2009/1-2., 36-49.
Trencsényi Balázs – Zászkaliczky Márton, Towards an intellectual history of patriotism in East Central Europe in the early modern period = Whose Love of Which Contry, ed. Trencsényi Balázs – Zászkaliczky Márton, Brill, Leiden-Boston, 2010, 1-73.
5. Politikai eszmetörténet és irodalomtörténet
Kontler László, Fordítás és összehasonlítás a kora újkori eszmetörténetben, Helikon 2009/ 1-2., 142-182.
Quentin Skinner, Machiavelli, Atlantisz, Bp., 1996.
6. A fordításról való új gondolkodás irányzatai az irodalomtörténetben
Translation and the Classic, ed. Alexandra Lianeri–Vanda Zajko, Oxford U. P., 2008.
7. Alkalmazott irodalom? Kulturális szakértői szerepkörök elvi háttere és működése a mindennapokban: a kulturális újságírásműködése és technikái. Műhelybeszélgetés meghívottal
8. Az irodalmi vizualitás mint irodalomtörténeti provokáció
Friedrich Kittler: Optikai médiumok, ford. Kelemen Pál, Magyar Műhely Kiadó – Ráció Kiadó, Bp., 2005, 123-153.
Belting, Hans, A kép története a művészet korszaka előtt, Balassi Kiadó, Bp., 17-29., 485-520. (Az ikon modern szemlélete és történetének néhány tanulsága, illetve a Vallás és művészet. A képek válsága az újkopr kezdetén című fejezetek)
Bernd Carqué, Daniela Mondini und Matthias Noell (Hrsg.), Visualisierung und Imagination. Materille Relikte des Mittelalters in bildlichen Darstellungen der Neuzeit und ModerneI-II., Wallstein Verlag, 2006.
9. Új utak az irodalmi populáris kultúra kutatásában
Bermingham, Ann, Elegant females and gentlemen connoisseurs. The commerce in culture and self-image in eighteenth-century England = The Consumption of Culture 1600-1800, ed. Ann Bermingham and John Brewer, Routledge, London and New York, 489-513.
The Cambridge Companion to Science Fiction, eds. Edward James–Farah Mendlesohn, Cambridge U. P:, 2003.
10. Új imagológia
Joep Leerssen, Imagology: History and method = Imagology. The Cultural Construction
and Literary representation of National Character. A critical Survey, eds. Manfred Beller and Joep Leerssen, Amsterdam-New York, 17-32. (Studia Imagologica. Amsterdam Studies on Cultural Identity 13.)
11. Vége van-e a világirodalom történetének?
Gayatri Chakravorty Spivak, Death of a Discipline, Columbia U. P., 2003.
12. Vége van-e az irodalomtörténetnek?
Hans Belting, A művészettörténet vége, Atlantisz, Bp., 2006, 15-42, 85-124.