Főoldal /
2010/ 2011. egyetemi év
| A tárgyhoz kötődő fontos időpontok |
|---|
május 20.: a dolgozatok, projektfeladatok leadási határideje június 3., 12-19.: projektfeladatok, dolgozatok közös megbeszélése vizsgák időpontjai végzősöknek:
pótvizsgák időpontja végzősöknek:
utolsó pótvizsga végzősöknek dékáni engedéllyel:
A 19. század második felének magyar irodalma
|
II. félév
dr. T. Szabó Levente
A tárgy kódja: LM 22161 (A szak), LM 22261 (B szak)
Román elnevezése: Istoria literaturii maghiare IV.
Kreditek: 6 kreditpont
A tantárgy részletes alapozó bevezetés a klasszikus magyar irodalomba, alaptárgyként heti háromórás előadás (és A szakon ugyanekkora szeminárium) formájában problémacentrikusan járja körül a 19. század második felének magyar irodalmát európai kulturális és irodalmi kontextusban, külön sorozatot szentelve a modernizáció és az irodalom lehetséges történeti összefüggéseinek és különleges hangsúlyt fektetve a korszerű európai irodalomtörténeti eredményekre.
Előadások témajegyzéke
1. Bevezetés a 19. század „második felének” „magyar” „irodalmába”. Mitől és hogyan korszak a 19. század második fele az irodalomban? A korszak forrástípusai, korszakhatárai, az irodalomtörténet és a korszakkal foglalkozó más historiográfiai ágazatok lehetséges viszonya. Az irodalom nemzetfogalmai: az irodalmi nemzetfogalmak szerepe a korabeli magyar nemzetépítési törekvésekben.
2. Az irodalom társadalomtörténeti értelemben vett modernizációja: az irodalmi szakmák / hivatások / foglalkozások létrejötte. A modern magyar irodalmi értelmiség létrejötte és legfontosabb ideológiái európai irodalmi környezetben
3. A társadalomtörténeti értelemben vett specializált modern tudományok kialakulása és az irodalmi mező szakosodása: a szépirodalom és az irodalmi metabeszéd elválása. Az irodalmi metabeszéd specializált formáinak létrejötte: az irodalmi kritika mint műfaj önállósulása és változatainak kialakulása, a narratív irodalomtörténet kezdetei, a magyartanári szerep kialakulása és tartalma. Az irodalmi szakosodás formáiról való viták: a szaknyelv kimunkálásának dilemmái.
4. Az irodalmi kultuszképződés századközépi mechanizmusai. Az irodalmi megőrzés új politikája és a modern, nyilvános múzeumok létrejötte. Az irodalmi emlékezet és a modernség új vizuális fordulata: a panteonizáció, a muzealizáció és az irodalmi kultuszok vizulitása.
5. A modern dilettantizmus kialakulásának mechanizmusai a magyar irodalomban: az amatőr és a dilettáns fogalmainak szerepváltása és a dilettantizmus értékelő képzetté válása a 19. század közepének jelentős irodalmi eszmecseréiben. A dilettantizmus és irodalmi profizmus új megkülönböztetésének szerepe az irodalmi modernizációban.
6. A világirodalom modern feltalálása és a 19. századi globalizáció. Transznacionális irodalomfogalmak a magyar irodalomban és Európában a 19. század közepén. Az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok indulása és szerepe a nemzetközi komparatisztika kialakulásában.
7. A századközép eposzírói elméletei és ami az eposz 19. századi igényének háttere az európai irodalmakban és magyar környezetben. Az „újrahasznosított” középkor mint az epika sikerének mozgatórugója. Az eposz átírása a regény és a verses regény néhány formájában.
8. A történetírás és a szépirodalmi történelmi elbeszélés elkülönböződése és ennek következményei. A történelmi regény eltérő poétikai paradigmái a 19. század második felében.
9. A modernitás irodalmi diskurzusai és a szöveggé írt város: metropolisz-narratívák a 19. század végének magyar és közép-európai irodalmi diskurzusában. Elhagyatottság, vidékiség: a kisváros mögöttes tere az irodalomban és a modern provincializmus képzetének feltűnése.
10. Az új népiesség és az antimodernizmus kulturális toposzai. Az új népiesség változatai, az irodalmi regionalizmus változatai és az irodalom által forgalmazott Erdély-képek. A primitív mint modern: a népi primitivitás képe, a primitivizmus művészeti irányzata és a modernizáció hagyománybontó elképzelései az új népiesség egyik vonulatában.
11. A modernista szubjektum néhány új elbeszélési stratégiája a prózában, a lírában és a drámában: az én szóródása és a nárcizmus poétikai következményei. A bohémség és a dandyzmus mint társadalmi jelenségek és irodalmi alakváltozataik Mikszáth, Ignotus, Asbóth, Tolnai és mások szövegeiben. A szubjektum elbeszélése és a novellaciklus mint poétikai képződmény
12. A betegség narrációi és a modernista elbeszélés. A kórok szerepe a nyugati és magyar naturalista poétikai elképzelésekben. Ajzószerek, kábítószerek és poétikai stratégia: az érzékelés modern poétikái. Nevrózusság, hisztéria, őrület, bolondság: a normalitás és az őrület társadalomtörténeti reprezentációi és irodalmi újraírásai Thury, Mikszáth, Lovik, Csáth és mások műveiben. A test modernista poétikái a magyar irodalomban.
13. Művészetképek és művészetértelmezések a 19. század utolsó időszakának magyar irodalmában. Az antikvitás mint sajátos kulturális tradíció instrumentalizálása a magyar irodalmi modernségben.
14. Irodalmi csoportosulások és intézményeik: a budapesti kávéházi irodalmi kultúra, a századvégi irodalmi szalonok és a vidéki írói csoportok. A „fiatal írók” irodalma és az irodalmi lázadás önértelmező elbeszélései a századforduló irodalmában. Az új irodalmi csoportosulások és a korszakváltás vélelmezése: A Hét és a Nyugat indulása.
Kötelező irodalom jegyzéke:
Ady Endre: két tárcalevél ismerete Ady párizsi tudósításaiból, Az irodalmi köztelek
Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása, Midás király
Arany János: Évnapra, Névnapi gondolatok, Ősszel, Vojtina-levelek, A sárkány, Gondolatok a békekongresszus felől, Letészem a lantot, Kertben, Visszatekintés, Évek, ti még jövendő évek, Itthon, Fiamnak, Mint egy alélt vándor, Az örök zsidó, Rákócziné, A méh románca, Mátyás anyja, A walesi bárdok, Ágnes asszony, Szondi két apródja, V. László, Rozgonyiné, Török Bálint, Szibinyáni Jank, Szondi két apródja, A hamis tanú, Ágnes asszony, Széchenyi emlékezete, Honann és hová?, A lepke, Vásárban, Hídavatás, Az üneprontók, Tetemrehívás, A képmutogató, Kozmopolita költészet, Tamburás öregúr, Kertben, Ének a pesti ligetről, Vörös Rébék, Naturam furca expellas…, Honnan és hová, A tölgyek alatt, Éjféli párbaj, Az ünneprontók, Tengeri-hántás, Epilógus, Hadshi-Jurt
A nagyidai cigányok, Buda halála, a Toldi-trilógia darabjai, Bolond Istók
Naiv eposzunk, Irányok
Arany László: A délibábok hőse
Asbóth János: Álmok álmodója
Bródy Sándor:Húsevők, Rembrandt eladja holttestét, Adada
Cholnoky László: Prikk mennyei útja
Csiky Gergely: Buborékok
Czóbel Minka: Eunoïa, Tört sugárban
Gozsdu Elek: Spleen
Gyulai Pál: Horatius olvasásakor, A Széchenyieskedők, Költő és kritikus, Írói recept
Egy régi udvarház utolsó gazdája, A tárcaelbeszélésekről
Hatvany Lajos: Szimat és ízlés
Ignotus Hugó: Kelet népe, Változatok szemjátékra
Jókai Mór: öt összefüggő, irodalomszemléleti természetű publicisztikai szöveg ismerete,
Szegény gazdagok, Kiskirályok, Az élet komédiásai
Jósika Miklós:Regény és regényítészet
Justh Zsigmond: tetszőlegesen választott novella ismerete
Kemény Zsigmond: A szív örvényei, Özvegy és leánya, Élet és irodalom
Kiss József:De profundis, Influenza
Komjáthy Jenő: A homályból, Delíriumban, Schopenhauer, Reviczky Gyula halálára
Lovik Károly:A néma bűn, Árnyéktánc
Meltzl Hugó: A kritikai irodalomtörténet fogalmáról
Madách Imre: Az ember tragédiája
Mikszáth Kálmán: A jó palócok, Új Zrínyiász, Szent Péter esernyője, Beszterce ostroma
Petelei István:Klasszi, Árva Lotti
Reviczky Gyula: Apai örökség, Arany Jánosnak, Pálma a Hortobágyon, Don Juan a másvilágon, Perdita
Thury Zoltán:Az ember, aki hazaballagott
Toldy István: Anatole
Tömörkény István: Csata a katonával
Vajda János: A kárhozat helyén, Húsz év múlva, Harminc év után, A virrasztók, Luzitán dal, De profundis, Sodoma, Nádas tavon, A vaáli erdőben, Memento mori, A városligetben, Az üstökös, Vasúton
Kötelező szakirodalmi munkák:
Dávidházi Péter, Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Argumentum, Bp, 1994, 221-275.
Szegedy-Maszák Mihály, Világirodalmi távlat megteremtése. 1908. Megjelenik a Nyugat folyóirat első száma = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály ─ Veres András, Gondolat, Bp., 2007, 704-722.)
T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’Harmattan, Budapest, 2007, 32-58. (Ligatura Könyvek 3.)
Szajbély Mihály, Jókai Mór, Kalligram, Pozsony, 2010, 19-58.
Takáts József, Arany János szokásjogi gondolkodása, ItK 2002/3-4., 295-313.
Szemináriumok
ELSŐ SZEMINÁRIUMI CSOPORT [MAGYAR–ANGOL]:
1.Bevezetés a „19. század” „második felének” „magyar” „irodalmáról” való történeti diskurzus problémáiba: korszakfogalom, cezúrák, irodalomfogalmak. Mitől modern a modern magyar irodalom?
2. A többszólamúság technikái és fokozatai a 19. század közepének prózájában
Kemény Zsigmond: A szív örvényei
Dosztojevszkij: A hasonmás
Bényei Péter, “A szerelem élete” (A Kemény-elbeszélések világképe és poétikája) = Kemény Zsigmond, Kisregények és elbeszélések, s. a. r. Bényei Péter, Debrecen, 1997, 257–280.
3. A kulturális emlékezet politikája és a századközépi vizuális fordulat
Akadémiai emlékkönyv a Kazinczy Ferenc születése évszázados ünnepéről, Pest, 1859.
– a Vasárnapi Újságnak és a Kolozsvári Közlönynek az ünnepségekre vonatkozó szövegei és képei
Dávidházi Péter, „Isten másodszülöttje”. A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza, Budapest, Gondolat, 1989, 1–27.
4. A pikareszk és újraértelmezése Gogolnál és a magyar „elveszett nemzedék” szövegeiben
Nyikolaj Vasziljevics Gogol, Holt lelkek
Arany László, A délibábok hőse
5. Az őrület prózapoétikái és a modernista elbeszélés
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
Ny. V. Gogol: Egy őrült naplója
6. A világirodalom modern feltalálása és képzetei
Az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok (később: Acta Com Az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok (később: Acta Comparationis Litterarum Universarum) első évfolyamából (1877) a felvezető programszöveg és öt folyóiratszám alapos ismerete kötelező
7. A verses regény mint európai műfaj
Arany János: Bolond Istók
George G. N. Byron: Don Juan
8. Módszertani szeminárium: szemináriumi dolgozatok előzetes bemutatása és megbeszélése
9. Egy médiumváltás és reprezentációi: a színház és a szerepjátszás történetei a 19. századi európai irodalmi elbeszélésben
Bródy Sándor: Színészvér
Anatole France: Színésztörténet
10. A nagyváros mint kulturális metafora: az urbanizáció irodalmi megjelenítései európai kontextusban
Ambrus Zoltán: Midás király
Charles Baudelaire: két, szabadon választható szöveg a témakörbenA romlás virágai és A fájó Párizs című kötetekből
11. A Ninive-toposz modern alakváltozatai és a bibliai narratívák státusa a korai modernista magyar irodalomban
Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása
Anatole France: Thaïs
12. A detektívtörténet és a modernista elbeszélés reflexív fordulata
Mikszáth Kálmán:Szent Péter esernyője
E. A. Poe : Az ellopott levél
13. Víziók a társadalomról, a testről és a társadalmi kapcsolatokról a naturalizmus európai és magyar változataiban
Bródy Sándor : Nyomor (a teljes korabeli novelláskötet ismerete kötelező)
Guy de Maupassant : A gömböc
14. Lapkultúra és irodalmi kánon: A Hét és A Nyugat indulása
(négy lapszám alapos ismerete kötelező az első félév anyagából mindkét lap esetében)
MÁSODIK SZEMINÁRIUMI CSOPORT [MAGYAR–NÉMET, ROMÁN, FRANCIA, FINN, JAPÁN stb.]:
1. Bevezetés a “19. század” “második felének” “magyar” “irodalmáról” való történeti diskurzus problémáiba: korszakfogalom, cezúrák, irodalomfogalmak. Mitől modern a modern magyar irodalom?
2. A groteszk változatai a 19. század közepének magyar és világirodalmában
Arany János: Bolond Istók
Gogol: Az orr
3. Irodalmi rendszer és testkánon: Arany János: A nagyidai cigányok,Alkalmatosságra írott versek (Disznótoros versek)
Milbacher Róbert, „Rólad a mese mezitlábos czigány múzsaleány!?” (Második közelítés A nagyidai cigányokhoz), ItK 1997/3–4., 347–383. (új változata: Milbacher Róbert: „...földben állasz mély gyököddel..." A magyar irodalmi népiesség genezisének akkulturációs metódusa és pórias hagyományának vázlata. Osiris Kiadó, 2000.)
4. A világirodalom modern feltalálása és képzetei
Az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok (később: Acta Comparationis Litterarum Universarum) első évfolyamából (1877) a felvezető programszöveg és öt folyóiratszám alapos ismerete kötelező
5. Irodalomszemléleti keretek és a történelmi regény poétikája Kemény Zsigmondnál
Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya
6. Mikszáth Kálmán novellafüzérei: Tót atyafiak, A jó palócok
Szilágyi Zsófia, Műfaj és szövegtér (A tót atyafiak – A jó palócok értelmezéséhez), ItK 1998 / 3–4., 514–533.
7. Művészet-értelmezések a modernségben
Asbóth János: Álmok álmodója
Thomas Mann: Halál Velencében
8. Módszertani szeminárium: szemináriumi dolgozatok előzetes bemutatása és megbeszélése
9. A Don Quijote-toposz újraírásai
Mikszáth kálmán: Beszterce ostroma
Gustave Flaubert: Bouvard és Pécuchet (eredetileg magyarul: Két újkori Don Quijote, 1882.)
10. A társadalom ábrázolásának korai modernista színházi poétikái
Bródy Sándor:A dada
Henrik Ibsen: A vadkacsa
11. A város mint kulturális metafora: irodalmi víziók a modernizálódó nagyvárosról
Heltai Jenő: A Kerepesi út, Tőzsde-dal
Ambrus Zoltán: Midás király
12. Őrület és modern prózapoétika
Kosztolányi Dezső : a Bolondok című kötet anyaga
E. A . Poe : Dr. Kátrány és Toll professzor módszere
13. Szerepjáték, felbomló személyiség:
Ignotus (Veigelsberg Hugó): Emma asszony levelei (öt levél ismerete kötelező)
Cholnoky László, Prikk mennyei útja
14. Lapkultúra és irodalmi kánon : A Hét és A Nyugat indulása
(négy lapszám alapos ismerete kötelező az első félév anyagából mindkét lap esetében)
Szegedy Maszák Mihály, Világirodalmi távlat megteremtése. 1908. Megjelenik a Nyugat folyóirat első száma = = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály ─ Veres András, Gondolat, Bp., 2007, 704-722.)
A találkozók, felmérők, vizsgák időpontja:
A tárgy hetente három órás előadás és szeminárium formájában hallgatható az A szakon és három órás előadás, illetve két órás szeminárium formájában a B szakon.
A szemináriumi dolgozatok leadási határideje: 2011. május 12., 19 óra. Konzultációs időpontok: szerda és csütörtök, 14-15., illetve megegyezés szerint.
Az értékelés módja:
A félévi vizsga az előadás és a szeminárium szövegeinek ismeretét, és az ezekre a szövegekre alapozott szövegértési képességeket és készségeket kívánja felmérni. A tárgy vizsgája három részvizsgából tevődik össze:
1. A szemináriumi minősítést a félévi szemináriumi munka és a szemináriumi dolgozat középarányosa adja. Ha ez eléri az öt pontot, akkor írásbeli és szóbeli vizsgával folytatódik az ismeretek ellenőrzése. A szemináriumi dolgozatok elbírálási kritériumai: innovatív gondolatmenet, önálló, értelmező jellegű szövegkezelés, filológiai alaposság és pontosság.
2. tesztszerű írásbeli
3. ezt még a teszt napján szóbeli követi egy tétellel a szemináriumból, hárommal az előadásból
A pótvizsgák írás- és szóbelijére bárki beléphet, de a szemináriumi jegy hiányában nem számolható végleges jegy mindaddig, amíg a hallgató nem szerzi meg az átmenő szemináriumi minősítést.
A szemináriumi dolgozat a 2010-2011-es egyetemi évben az A szakon rendhagyó módon ún. projektfeladat formájában készül: az első két hétben a hallgatókat a tárgy előadója hármas-négyes csoportokra osztja, kutatási feladatok közül választhatnak, majd a harmadik-negyedik héten kötelező konzultáción beszélik át a csoportokban készített szemináriumi dolgozat céljait, elvi és gyakorlati kérdéseit. A hallgatók a félév 8. hetének szemináriumán nyilvánosan mutatják be és vitatják meg az eredményeket: kitűnő bemutató esetén a végső vizsgajegyhez hozzáadott, megelőlegezett bónuszpont jár. A szemináriumi dolgozatok a ’mindenki egyért – egy mindenkiért’ elv alapján kerülnek elbírálásra: tehát a csoport minden tagja azonos jegyet kap (kivéve akkor, ha valamelyikük bizonyíthatóan másként teljesített, mint a csoport többi tagja). A projektfeladat célja, hogy a hallgatók egymástól is tanulva, egymást kiegészítve, kompetitív környezetben, folyamatos munkával sajátítsák el az irodalomtörténet művelésének alapvető képességeit.
A szemináriumi dolgozatok leadási határideje: május 20. A dolgozatok terjedelme: projektfeladatok esetén 25 000-30 000 karakter (szóközzel) (másként: 20 000 - 25 000 karakter).
A vizsga részei:
|
|---|
| Letöltöm a mintát a tesztszerű írásbelihez |
| Letöltöm a tételmintát a szóbelihez |
Szervezés, a kivételes helyzetek kezelése:
Az előadásokon való részvétel nem kötelező, csupán ajánlott. A szemináriumokra való belépés feltétele a kijelölt szövegek elolvasása. A tizennégy szemináriumból kettő mulasztható. A plágiumot, a fegyelmi kérdéseket, a részképzést az érvényben levő egyetemi szabályok szerint kezelem.
A hallgatók figyelmébe a következő átfogó monográfiákat és kézikönyveket ajánlom:
Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Akadémiai, Bp., 2004.
Dobos István, Alaktan és értelmezéstörténet. Novellatípusok a századforduló magyar irodalmában, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1995.
Eisemann György, Mikszáth Kálmán. Kísérlet, Korona, Bp., 2001.
Gergely András (szerk.), Magyarország története a 19. században, Osiris, Bp., 2003.
Gyáni Gábor–Kövér György, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Osiris, Bp., 1998.
Hajdu Péter, Csak egyet, de kétszer. A Mikszáth-próza kérdései, Gondolat─Pompeji, 2005.
Hites Sándor, Még dadogtak, amikor megszólalt. Jósika Miklós és a történelmi regény, Universitas, Bp., 2007.
Imre László – Nagy Miklós – S. Varga Pál, A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, Debrecen, 1998.
Németh G. Béla, A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, Bp., 1980.
Pajkossy Gábor (szerk.), Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény, Osiris, Bp., 2003.
Porkoláb Tibor, „Nagyjainknak Pantheonja épűl”. Közösségi emlékezet, panteonizáció, emlékbeszéd, Anonymus Kiadó, Budapest, 2005.
Sőtér István (szerk.), A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, Akadémiai, Bp., 1965.
Szegedy-Maszák Mihály, Kemény Zsigmond, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1989.
Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczoló kés”, Osiris–Pompeji, Bp.-Szeged, 2000.
Takáts József (szerk.), A magyar irodalmi kánon a XIX. században, Kijárat, Bp., 2000.
S. Varga Pál, A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Balassi, Bp., 2005.