Második fokozati tanári versenyvizsga | Magyar Nyelv és Irodalom Szak, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

A II. fokozati vizsga zárthelyi írásbeli dolgozat formában történik.

Az irodalom írásbeli vizsga a magyar nyelv- és irodalom, illetve a szakmódszertanból tett írásbeli vizsga része.

Ezen a vizsgán irodalomból a következő műfajú vizsgafeladatok szerepelhetnek:

1) szövegértelmező feladat;

2) egy irodalmi jelenség értelmezése az összefüggésekre való rávilágítással;

3) tesztfeladatok.

A dolgozatok értékelése a vizsgán ismertetett szempontok alapján történik.

Letöltöm a második fokozati tanári versenyvizsga részletes leírását

Irodalomtörténeti témakörök

a. Régi magyar irodalom

1. Janus Pannonius

2. Bornemisza Péter

3. Heltai Gáspár

4. Balassi Bálint

5. Pázmány Péter

6. Apáczai Csere János

7. Zrínyi Miklós

8. Bethlen Miklós

II.

1. Történetírás: res gestae - res fictae; a szóbeli hagyomány és az eredetmítoszok tudós értelmezése

2. Középkori hagiográfia: szentség, szentségi kritériumok és tipológia. A magyarországi szentkultusz sajátosságai.

3. A humanizmus antikizáló törekvései és a klasszikus retorikai-poétikai hagyomány alkalmazása a kor anyanyelvű irodalmában

4. A középkor és a reneszánsz kor gondolati hagyatékának (skolasztika, misztika - humanizmus) újraértelmezése a barokk irodalomban, a hit és a vallás relativizálódása közepette

III. Olvasmányjegyzék

Általános munkák:

Jankovits László, Orlovszky Géza (szerk.): A magyar irodalom történetei I. Bp., 2007.

Deák Viktória Hedvig OP, Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia, Bp., 2005.

Klaniczay Gábor, Az uralkodók szentsége a középkorban, Bp., 2000.

Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon Bp., 2002.

Balázs János: Hermész nyomában. Bp., 1987.

Téglásy Imre: A nyelv- és irodalomelméleti gondolkodás kezdetei Magyarországon. Bp., 1988.

Az egyes szerzőkre vonatkozó szakirodalom:

1. Jankovits László, Accessus ad Janum: A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Bp., 2002.

2. OLÁH Szabolcs, Hitélmény és tanközlés: Bornemisza Péter gyülekezeti énekhasználata, Debrecen, 2000.

3. Kulcsár Péter: A történetíró Heltai. In: Varjas Béla (szerk.): Irodalom és ideológia a XVI-XVII. században. Bp., 1987.

4. Komlovszki Tibor: A Balassi-vers karaktere. Bp., 1992.

Pirnát Antal, Balassi Bálint poétikája, Bp., 1996.

Balassi Bálint verseinek hálózati kritikai kiadása: www.magyar-irodalom.elte.hu

5. Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép. Bp., 1979.

6. Bán Imre: Apáczai Csere János. Bp., 2003.

7. Király Erzsébet: Tasso és Zrínyi. Bp., 1989.

8. Balázs Mihály, Gábor Csilla(szerk.): Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban,Kolozsvár, 2007.

b. XVIII. századi irodalom, 1800-1849

1. Mikes Kelemen

2. névtelen szerző (közköltészeti szerző, iskoladráma-szerző, újságíró)

3. Bessenyei György

4. Csokonai Vitéz Mihály

5. Berzsenyi Dániel

6. Kölcsey Ferenc

7. Katona József

8. Vörösmarty Mihály

9. Petőfi Sándor

II.

1. A magyar nyelvű irodalom kibontakozása: kulturális program és gyakorlat együttese

2. Megismerés és érzékenység irodalomtörténete a nemzeti ébredés korszakában

3. A magyar reformkor irodalmi toposzai az egyéni- és a csoport-lét kifejezésére

4. A vizualitás és a narrativitás megjelenési formái a reformkori magyar irodalomban

III. Olvasmányjegyzék

Általános munkák:

Kosáry Domokos Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó 1990

Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korában. Bp., 1990.

Debreczeni Attila: Tudós hazafiak és érzékeny emberek. Integráció és elkülönülés a XVIII. század magyar irodalmában. Universitas kiadó Budapest 2009

Margócsy István: Az irodalomtörténeti hagyomány helyzete a XVIII. század második felében. ItK. 1984. 3. 191-208.

Első folyóirataink: Uránia.Sajtó alá rendezte Szilágyi Márton, Debrecen 1999, Első folyóirataink: Orpheus, sajtó alá rendezte Debreczeni Attila (Debrecen 2001)

Horváth Károly: A romantika fogalma. A romantika műfaji rendje és korszakai In Uő: A romantika értékrendszere, Balassi Kiadó, Budapest 1997. 7-31

Az egyes szerzőkre vonatkozó szakirodalom:

Hopp Lajos: A fordító Mikes Kelemen. Universitas Bp. 2002
Küllős Imola: Közköltészet és népköltészet. A XVII-XIX. századi magyar világi közköltészet összehasonlító műfaj-, szüzsé- és motívumtörténeti vizsgálata. L’Harmattan, 2004
Szabó G. Zoltán: Hymnus, a’ Magyar nép’ zivataros századaiból in Uő (s.a.r) Kölcsey Ferenc: Versek és versfordítások. Universitas Kiadó Budapest 2011. 711-766.3.
Penke Olga: „Az ember csak akkor gondolkodik, ha erre felbuzdítják…”. Az olvasó közvetlen megszólítása Bessenyei György írásaiban in Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Tüskés Gábor szerk. Historia litteraria a XVIII. században. Universitas Kiadó Budapest 2006 429-445
Borbély Szilárd, Debreczeni Attila, Orosz Beáta (s.a.r): Csokonai Vitéz Mihály: Tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest 2002
Bécsy Ágnes: „Halljuk, miket mond a lekötött kalóz. Bp., 1985.
Csetri Lajos (szerk.): Nem sokaság, hanem lélek. Berzsenyi-tanulmányok. Bp., 1986.
Gere Zsolt: Nemzettörténet és mitológia határpontján. 1835 Vörösmarty Mihály: Zalán futása in Szegedy-Maszák Mihály, Veres András A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig. Gondolat kiadó Budapest 2007. 137-152

7. Bíró Ferenc: Katona József, Balassi kiadó, Budapest, 2002.

8. Kerényi Ferenc: Katona József dilemmái. 1833 A Bánk bán kassai ősbemutatója in Szegedy-Maszák Mihály, Veres András A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig. Gondolat kiadó Budapest 2007. 184-195

Margócsy István, Petőfi Sándor. Kísérlet. Korona, Bp., 1999.
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete. Osiris Budapest 2008

c. Irodalom az 1849-1908 közötti időszakban

Szerzők:

1. Arany János

2. Madách Imre

3. Kemény Zsigmond

4. Jókai Mór

5. Mikszáth Kálmán

II. Témakörök

1. A nemzetszemlélet irodalmi toposzai, műfajai, szótárai és a nemzet megjelenítésének irodalmi dilemmái a 19. század közepén

2. Az írói létforma hivatásosodása és a századközépi irodalmi kultuszok. Az irodalmi kultuszok poétikai következményei

3. A múltról való irodalmi beszéd változó logikái a 19. század közepén és Mikszáth prózájában

4. A magyar novellisztika új formái a magyar irodalmi modernség első hullámában. A változások poétikai következményei: változó szubjektumértés, reflexív elbeszélés

III. Olvasmányjegyzék

Általános munkák (kizárólag ajánlott olvasmányok, az általános tájékozódást szolgálják):

Dávidházi Péter, Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Akadémiai–Universitas, 2004.

Dobos István, Alaktan és értelmezéstörténet. Novellatípusok a századforduló magyar irodalmában, Debrecen, 1995.

Szajbély Mihály, A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után, Universitas, Bp., 2005.

Szegedy-Maszák Mihály (főszerk.), A magyar irodalom történetei II.1800-tól 1919-ig, Gondolat, Bp., 2007.

Takáts József (szerk), A magyar irodalmi kánon a XIX. században, Kijárat, Bp., 2000.

Az egyes szerzőkre vonatkozó szakirodalom:

Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk (Arany János kritikai öröksége). Bp., 1994².

Takáts József, Arany János szokásjogi gondolkodása, ItK 2002 / 3–4., 295–313.

Milbacher Róbert, „Rólad a mese mezitlábos czigány múzsaleány!?” (Második közelítés A nagyidai cigányokhoz), ItK 1997/3–4., 347–383.

Dávidházi Péter, Az idegen nő testének varázsa (Az érzékiség határátlépései Arany költészetében), Alföld 1998. november, 89–103.

Barta János: Az ember tragédiája értelmezéséhez. In: Uő, A pálya végén. Bp., 1987. 278-313.

S. Varga Pál, “Két világ közt választhatni”. Polifónia és többszólamúság Az ember tragédiájában, Argumentum, Budapest, 2001.

Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond. Bp., 1989.

Bényei Péter, „A szerelem élete” (A Kemény-elbeszélések világképe és poétikája) = Kemény Zsigmond, Kisregények és elbeszélések, s.a.r., jegyz. Bényei Péter, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997., 257–280.

Z. Kovács Zoltán, „Csak allegóriai kép?” A Férj és nő allegorikus olvasatának lehetőségeiről = Z. K. Z., „Vanitatum vanitas maga is a húmor [!]” Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Osiris, Bp., 2002, 154-166.

Szilasi László, A selyemgubó és a „bonczoló kés”, Osiris–Pompeji, Bp., 2000.

Szajbély Mihály, Jókai Mór, Kalligram, Pozsony, 2010, 19-58.

Szilágyi Zsófia, Műfaj és szövegtér (A tót atyafiak – A jó palócok értelmezéséhez), ItK 1998 / 3–4., 514–533.

Eisemann György, Mikszáth Kálmán. Kísérlet, Korona, Bp., 2001.

Hajdu Péter, Csak egyet, de kétszer. A Mikszáth-próza kérdései, Gondolat─Pompeji, 2005.

T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’Harmattan-Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Bp., 2007. (Ligatura 2.)

d. XX. századi irodalom

1. Ady Endre költeményei

2. Babits Mihály versei (Jónás könyve, kisebb költemények)

3. Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek; Számozott Költemények

4. Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Esti Kornél

5. József Attila költeményei

6. Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött, Árvácska

7. Ottlik Géza

8. Weöres Sándor

9. Pilinszky János

10. Mészöly Miklós

II.

1. Klasszikus modernség, avantgárd, utómodernség a 20. század első évtizedének költészetében (Ady Endre, Babits Mihály, Kassák Lajos, József Attila és kortársaik munkásságában).

2. A prózanyelv metaforizációja és önreflexiója a modernség prózájában (Krúdy, Móricz, Kosztolányi stb.)

3. Tárgyiasság és személyesség az Újhold lírájában

III. Olvasmányjegyzék:

Általános könyvészet:

Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő (szerk.): „De nem felelnek, úgy felelnek”. A magyar líra a húszas–harmincas évek fordulóján. Pécs, JPTE, 1992. http://mek.oszk.hu/05800/05846/pdf/index.html

Olasz Sándor: A regény metamorfózisa. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.

Bara Katalin – Csutak Judit: Epikus művek olvasása (1–2.). Líraolvasás. In: Korunk 2005/12, 2006/1, 2006/2. (www.korunk.org )

Margócsy István: “névszón ige” – Vázlat az újabb magyar költészet két nagy poétikai tendenciájáról. In: “Nagyon komoly játékok” Pesti Szalon, Bp., 1996.

Márton László: A kitaposott zsákutca, avagy történelem a történeteken. Jelenkor 1998. február. http://www.c3.hu/scripta/jelenkor/1998/02/06mart.htm

Az egyes szerzőkre vonatkozó munkák:

1. Kabdebó Lóránt et alii (szerk.): Tanulmányok Ady Endréről. Bp., Anonymus, 1999.

Boka László: Egy új Ady-olvasás néhány lehetséges aspektusáról. In: BL: A befogadás rétegei. Kvár, Komp-Press, 2004. 138–148. (Vagy:

http://www.kik.ro/Varad_archivum/varad_4_szam/Varad_4sz_13.htm )

Ady-értelmezések. Pécs, Iskolakultúra, 2002. http://mek.oszk.hu/01800/01883/01883.pdf

2 Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő. Bp., 1984. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=211&secId=19516&limit=10&pageSet=1

Selyem Zsuzsa: Nem-jel, nem-tudás, nem-idő. A bibliai Jónás könyve és Babits Jónás könyve apofatikus hermeneutikai megközelítése. In: Valami helyet. Bp., JAK-Kijárat, 2001. vagy Kvár, Komp-Press, 2003.

3. Deréky Pál: A magyar avantgárd irodalom (1935–1930) olvasókönyve. Bp., Argumentum, 1998.

Deréky Pál: A vasbetontorony költői. Bp., Argumentum, 1992.

Kabdebó Lóránt et al. szerk. Tanulmányok Kassák Lajosról. Bp., Anonymus, 2000.

4.Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. Szerk. Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály. Bp., Anonymus, 1998.

5. Bókay Antal: József Attila poétikái. Bp., Gondolat, 2004.

Németh Andor: József Attila. Kolozsvár, Polis, 2005.

6. Onder Csaba (szerk.): Az újraolvasott Móricz. Nyíregyháza, NYTFK, 2005.

Kulcsár Szabó Ernő: Beszédaktus, szerepkör, irónia. In: KSzE: Beszédmód és horizont. Bp., Argumentum, 1994. 157–185. (vagy in: Szabó B. István szerk.: A magvető nyomában. Anonymus, Bp., 1993.)

Márton Kalapáti Jolán: Érzelmesség és tárgyiasság néhány aspektusa Móricz Zsigmond Árvácska című regényében. In: Orbán–Antal–Márton: Az irodalomtanítás öröméért. T3, Sepsiszentgyörgy, 2005. (Vagy: Korunk 2005/1, www.korunk.org)

7. Szegedy-Maszák Mihály: Ottlik Géza. Kalligram, Pozsony, 1994.

Jakuss Ildikó – Hévizi Ottó: Ottlik-veduta. Kalligram, Pozsony, 2004.

8. Tüskés Tibor (szerk.): Weörestől Weöresről. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993.

Hock Bea: „Makacs és zavarba ejtő történelmi újrakezdés” A Psyché és a Tizenhét hattyúk (újabb) lehetséges feminista olvasatai. Világosság2006/4.

Weöres Sándor et alii: Három veréb hat szemmel. Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból. Szépirodalmi, Bp., 1977.

9. Kulcsár-Szabó Zoltán: Intertextuális háttér és a szöveghagyomány rétegződése az Apokrifben. In: Hagyomány és kontextus. Universitas, Bp., 1998. 83-102.

Schein Gábor: Poétikai kísérlet az Újhold költészetében. Universitas, Bp., 1998. 187-228.

Tolcsvai Nagy Gábor: Pilinszky János. Kalligram, Pozsony, 2002. 82-128.

Szávai Dorottya: Jóbon innen és túl. Pilinszky Camus-olvasatáról. Kortárs, 2002/9.

10. Mikola Gyöngyi: Az Ómega-pont. Töredékes vázlat a mészölyi gondolkodás evolucionista nyomairól. Jelenkor, 2002. Január. 88-95.

Thomka Beáta: Mészöly Miklós. Kalligram, Pozsony, 1995.

http://dia.pool.pim.hu/xhtml/_szakirodalom/meszoly_thomka_meszoly_miklos.xhtml

Irodalomelméleti kérdéskörök

1. Az irodalomértést meghatározó előfeltevések és az irodalomoktatás

2. A modern irodalomtudomány paradigmaváltásai; a műértelmezés irányzatai

3. Mű és világa

4. Olvasás, megértés, értelmezés

5. A történetiség elvének hagyományos és hermeneutikai koncepciói

Olvasmányjegyzék

Balassa Péter: Lehetséges-e az esztétikai nevelés? In: uő: Törésfolyamatok. Csokonai Kiadó, 2001.

Kulcsár Szabó Ernő : Irodalomértésünk néhány örökletes előfeltevéséről. In: Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó, 2006.

Ann Jefferson, David Robey (szerk.): Bevezetés a modern irodalomelméletbe. Összehasonlító áttekintés. Osiris Kiadó, Bp., 1995.;

Bókay Antal: Az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljei. In: Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó, 2006.

Cs. Gyímesi Éva: Teremtett világ. Bukarest, 1983.

IV. Kortárs irodalom c. fejezet az Irodalomtanítás a harmadik évezredben című kötetből. Szerk. Sipos Lajos, Krónika Nova Kiadó, 2006.

Hans- Robert Jauss: A költői szöveg az olvasás horizontváltásában. In: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Osiris Kiadó, Bp., 1997.

VII. Az irodalom határterületei c. fejezet az Irodalomtanítás a harmadik évezredben című kötetből. Szerk. Sipos Lajos, Krónika Nova Kiadó, 2006.

Hans- Robert Jauss: Az irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja. In: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Osiris Kiadó, Bp., 1997.

Műfaj, stílus, motívum c. fejezet az Irodalomtanítás a harmadik évezredben című kötetből. Szerk. Sipos Lajos, Krónika Nova Kiadó, 2006.