Főoldal /
Pdf formátumban letöltöm a hivatalos tantárgyleírást
| Vizsgázók jegyzéke (másodév) |
| Végleges vizsgajegyek (másodév) |
| Témajavaslatok szemináriumi projekfeladatokhoz |
| Szemináriumi projektcsoportok összetétele |
|
Tételminták: írásbeli tételek mintája, szóbeli tételek mintája |
Előadások jegyzéke
1 Bevezetés a 19. század „második felének” „magyar” „irodalmába”. Mitől és hogyan korszak a 19. század második fele az irodalomban? A korszak forrástípusai, korszakhatárai, az irodalomtörténet és a korszakkal foglalkozó más historiográfiai ágazatok lehetséges viszonya. Az irodalom nemzetfogalmai: az irodalmi nemzetfogalmak szerepe a korabeli magyar nemzetépítési törekvésekben. Hogyan, miért és mikor lehet / érdemes világirodalmi kontextusban érteni a korszak magyar irodalmát?
2. Az irodalom társadalomtörténeti értelemben vett modernizációja: az irodalmi szakmák / hivatások / foglalkozások létrejötte. A modern magyar irodalmi értelmiség létrejötte és legfontosabb ideológiái európai irodalmi környezetben
3. A társadalomtörténeti értelemben vett specializált modern tudományok kialakulása és az irodalmi mező szakosodása: a szépirodalom és az irodalmi metabeszéd elválása. Az irodalmi metabeszéd specializált formáinak létrejötte: az irodalmi kritika mint műfaj önállósulása és változatainak kialakulása, a narratív irodalomtörténet kezdetei, a magyartanári szerep kialakulása és tartalma. Az irodalmi szakosodás formáiról való viták: a szaknyelv kimunkálásának dilemmái.
4. Az irodalmi kultuszképződés századközépi mechanizmusai. Az irodalmi megőrzés új politikája és a modern, nyilvános múzeumok létrejötte. Az irodalmi emlékezet és a modernség új vizuális fordulata: a panteonizáció, a muzealizáció és az irodalmi kultuszok vizualitása.
5.A modern dilettantizmus kialakulásának mechanizmusai a magyar irodalomban: az amatőr és a dilettáns fogalmainak szerepváltása és a dilettantizmus értékelő képzetté válása a 19. század közepének jelentős irodalmi eszmecseréiben. A dilettantizmus és irodalmi profizmus új megkülönböztetésének szerepe az irodalmi modernizációban.
6. A világ első összehasonlító irodalomtudományi lapja, az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok / Acta Comparationis litterarum Universarum. Nemzeti és nemzetközi kontextusok egy fórum működésének megértéséhez
7. Kisajátított korszak? A újrafeltalált középkor változatai a 19. századi magyar és világirodalomban. Az „újrahasznosított” középkor mint a magyar és európai epika sikerének egyik mozgatórugója
8. A modernitás irodalmi diskurzusai és a szöveggé írt város: metropolisz-narratívák a 19. század végének magyar és közép-európai irodalmi diskurzusában. Elhagyatottság, vidékiség: a kisváros mögöttes tere az irodalomban és a modern provincializmus képzetének feltűnése.
9. Az új népiesség és az antimodernizmus kulturális toposzai. Az új népiesség változatai, az irodalmi regionalizmus változatai és az irodalom által forgalmazott Erdély-képek. A primitív mint modern: a népi primitivitás képe, a primitivizmus művészeti irányzata és a modernizáció hagyománybontó elképzelései az új népiesség egyik vonulatában.
10. A modernista szubjektum néhány új elbeszélési stratégiája a prózában, a lírában és a drámában: az én szóródása és a nárcizmus poétikai következményei. A bohémség és a dandyzmus mint társadalmi jelenségek és irodalmi alakváltozataik Mikszáth, Ignotus, Asbóth, Tolnai és mások szövegeiben. A szubjektum elbeszélése és a novellaciklus mint poétikai képződmény
11. A betegség mint az irodalmi modernség értelmező metaforája. A kórok szerepe a nyugati és magyar naturalista poétikai elképzelésekben. Ajzószerek, kábítószerek és poétikai stratégia: az érzékelés modern poétikái. Nevrózusság, hisztéria, őrület, bolondság: a normalitás és az őrület társadalomtörténeti reprezentációi és irodalmi újraírásai Thury, Mikszáth, Lovik, Csáth és mások műveiben. Hisztérikus testek: a test modernista poétikái a magyar irodalomban.
12. Művészetképek és művészetértelmezések a 19. század utolsó időszakának magyar irodalmában. Az antikvitás mint sajátos kulturális tradíció instrumentalizálása a magyar irodalmi modernségben.
13. A magyar színházi élet alakulása a 19. század második felében, különös tekintettel a Kolozsvári Színház működésére
14. A „fiatal írók” irodalma és az irodalmi lázadás önértelmező elbeszélései a századforduló irodalmában.Az új irodalmi csoportosulások és a korszakváltás vélelmezése: A Hét és a Nyugat indulása.
Kötelező szépirodalmi munkák
Ady Endre: két tárcalevél ismerete Ady párizsi tudósításaiból
Ambrus Zoltán: A gyanú
Arany János: Évnapra, Ősszel, Vojtina-levelek, A sárkány, Gondolatok a békekongresszus felől, Letészem a lantot, Kertben, Évek, ti még jövendő évek, Fiamnak, Mint egy alélt vándor, Az örök zsidó, Rákócziné, A walesi bárdok, Ágnes asszony, Szondi két apródja, V. László, Rozgonyiné, Török Bálint, Szibinyáni Jank, Szondi két apródja, A hamis tanú, Ágnes asszony, Széchenyi emlékezete, Honann és hová?, A lepke, Vásárban, Hídavatás, Az üneprontók, Tetemrehívás, A képmutogató, Kozmopolita költészet, Tamburás öregúr, Kertben, Vörös Rébék, Naturam furca expellas…, Honnan és hová, A tölgyek alatt, Éjféli párbaj, Az ünneprontók, Tengeri-hántás, Epilógus
A nagyidai cigányok, Buda halála, a Toldi-trilógia darabjai, Bolond Istók
Naiv eposzunk, Irányok
Arany László: A délibábok hőse
Asbóth János: Álmok álmodója
Bródy Sándor:Húsevők
Cholnoky László: Bertalan éjszakája
Czóbel Minka: Eunoïa, Tört sugárban
Csiky Gergely: A félelmes szomszéd, Gombos úr válópöre
Gozsdu Elek: Spleen
Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája, A tárcaelbeszélésekről
Heltai Jenő: De profundis, Tőzsde-dal
Ignotus Hugó: Kelet népe, Változatok szemjátékra, A Slemil keservei
Jókai Mór: öt összefüggő, irodalomszemléleti természetű publicisztikai szöveg ismerete,
Az élet komédiásai vagyEgy ember, aki mindent tud
Jósika Miklós: Két élet
Justh Zsigmond: tetszőlegesen választott novella ismerete
Kemény Zsigmond: A szív örvényei, Rajongók
Kiss József: De profundis, Influenza
Komjáthy Jenő: Delíriumban, Schopenhauer
Lovik Károly:A gyilkos, Árnyéktánc
Meltzl Hugó / Hugo von Meltzl: A kritikai irodalomtörténet fogalmáról
Madách Imre: Az ember tragédiája
Mikszáth Kálmán: A jó palócok, Új Zrínyiász, Beszterce ostroma
Petelei István:Klasszi, Parasztszégyen
Reviczky Gyula: Apai örökség, Arany Jánosnak, Don Juan a másvilágon
Thury Zoltán: Az ember, aki hazaballagott
Tömörkény István: Megöltek egy legényt, Postavárás
Vajda János: A kárhozat helyén, Húsz év múlva, Harminc év után, A virrasztók, Luzitán dal, De profundis, Nádas tavon, Memento mori, Köröndnél, Vasúton
Kötelező szakirodalmi munkák:
Dávidházi Péter, Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Argumentum, Bp, 1994, 221-27. (A „kiengesztelődés“ poétikája: világnézeti normák c. fejezet)
Eisemann György, Mikszáth Kálmán. Kísérlet, Korona, Bp., 2001. (egy tetszőlegesen választott fejezet a hallgató által ismert primér szöveghez)
Hites Sándor, A történelem mint mentális betegség. Jósika Miklós: Két élet = Építész a kőfejtőben. Tanulmányok Dávidházi Péter hatvanadikszületésnapjára, szerk. Hites Sándor-Török Zsuzsa, rec.iti, Bp., 2010, 480-491.
T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’Harmattan, Budapest, 2007. (Ligatura Könyvek 3.) (két, tetszőlegesen választott fejezet)
Magyar irodalom, szerk. Gintli Tibor, Akadémiai Kiadó, 2010. (egyetlen, szabadon, a hallgató érdeklődésének és tájékozódásának megfelelően választható fejezet a kézikönyvnek a 19. század második felét tárgyaló részéből)