Főoldal /
Vizsgák klasszikus magyar irodalomtörténetből Tételminták: írásbeli tételek mintája, szóbeli tételek mintája |
|---|
Vizsgaidőpontok: Másodéveseknek: június 13. (16 óra), június 14. (8 óra, Cosbuc terem), június 28 (8 óra), június 29. (8 óra). Pótvizsga: július 8, 11. óra (Cosbuc terem) Végzősöknek: május 28. (14 óra, Kisch terem), június 4. (14 óra, Kisch terem). Pótvizsga: június 14. (8 óra, Cosbuc terem, kizárólag írásbeli, amely a jegy kétharmadát éri - kizárólag rendezett hallgatói jogviszonnyal lehet belépni). Rendkívüli utolsó pótvizsga, írásbeli (kizárólag írott, a vizsgára hozott dékáni engedéllyel lehet belépni): június 25. (8 óra, Cosbuc terem).
Erasmus- és másfajta ösztöndíjas hallgatóknak: a tanárokkal való egyeztetés nyomán, dékáni jóváhagyással: szeptember 6, 15 óra, 108. iroda A tárgy végleges jegyei (2013. júliusa) A pótvizsgára július 8-án kerül sor 11 órától a Cosbuc teremben. A dolgozatok leadási határideje: július 4, 14 óra. A határidő után érkezett dolgozatokat nem javítjuk, nem pontozzuk. |
A tantárgy hivatalos tárgyleírása letölthető innen pdf-formátumban.
Előadások témajegyzéke
1. Bevezetés a 19. század „második felének” „magyar” „irodalmába”. Mitől és hogyan korszak a 19. század második fele az irodalomban? A korszak forrástípusai, korszakhatárai, az irodalomtörténet és a korszakkal foglalkozó más historiográfiai ágazatok lehetséges viszonya. Az irodalom nemzetfogalmai: az irodalmi nemzetfogalmak szerepe a korabeli magyar nemzetépítési törekvésekben. Hogyan, miért és mikor lehet / érdemes világirodalmi kontextusban érteni a korszak magyar irodalmát?
2. Az irodalom társadalomtörténeti értelemben vett modernizációja: az irodalmi szakmák / hivatások / foglalkozások létrejötte. A modern magyar irodalmi értelmiség létrejötte és legfontosabb ideológiái európai irodalmi környezetben
3. A társadalomtörténeti értelemben vett specializált modern tudományok kialakulása és az irodalmi mező szakosodása: a szépirodalom és az irodalmi metabeszéd elválása. Az irodalmi metabeszéd specializált formáinak létrejötte: az irodalmi kritika mint műfaj önállósulása és változatainak kialakulása, a narratív irodalomtörténet kezdetei, a magyartanári szerep kialakulása és tartalma. Az irodalmi szakosodás formáiról való viták: a szaknyelv kimunkálásának dilemmái.
4. Az irodalmi kultuszképződés századközépi mechanizmusai. Az irodalmi megőrzés új politikája és a modern, nyilvános múzeumok létrejötte. Az irodalmi emlékezet és a modernség új vizuális fordulata: a panteonizáció, a muzealizáció és az irodalmi kultuszok vizulitása.
5. A modern dilettantizmus kialakulásának mechanizmusai a magyar irodalomban: az amatőr és a dilettáns fogalmainak szerepváltása és a dilettantizmus értékelő képzetté válása a 19. század közepének jelentős irodalmi eszmecseréiben. A dilettantizmus és irodalmi profizmus új megkülönböztetésének szerepe az irodalmi modernizációban.
6. A világ első összehasonlító irodalomtudományi lapja, az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok / Acta Comparationis litterarum Universarum. Nemzeti és nemzetközi kontextusok egy fórum működésének megértéséhez
7. Kisajátított korszak? A újrafeltalált középkor változatai a 19. századi magyar és világirodalomban. Az „újrahasznosított” középkor mint a magyar és európai epika sikerének egyik mozgatórugója
8. A modernitás irodalmi diskurzusai és a szöveggé írt város: metropolisz-narratívák a 19. század végének magyar és közép-európai irodalmi diskurzusában. Elhagyatottság, vidékiség: a kisváros mögöttes tere az irodalomban és a modern provincializmus képzetének feltűnése.
9. Az új népiesség és az antimodernizmus kulturális toposzai. Az új népiesség változatai, az irodalmi regionalizmus változatai és az irodalom által forgalmazott Erdély-képek. A primitív mint modern: a népi primitivitás képe, a primitivizmus művészeti irányzata és a modernizáció hagyománybontó elképzelései az új népiesség egyik vonulatában.
10. A modernista szubjektum néhány új elbeszélési stratégiája a prózában, a lírában és a drámában: az én szóródása és a nárcizmus poétikai következményei. A bohémség és a dandyzmus mint társadalmi jelenségek és irodalmi alakváltozataik Mikszáth, Ignotus, Asbóth, Tolnai és mások szövegeiben. A szubjektum elbeszélése és a novellaciklus mint poétikai képződmény
11. A betegség mint az irodalmi modernség értelmező metaforája. A kórok szerepe a nyugati és magyar naturalista poétikai elképzelésekben. Ajzószerek, kábítószerek és poétikai stratégia: az érzékelés modern poétikái. Nevrózusság, hisztéria, őrület, bolondság: a normalitás és az őrület társadalomtörténeti reprezentációi és irodalmi újraírásai Thury, Mikszáth, Lovik, Csáth és mások műveiben. Hisztériukus testek: a test modernista poétikái a magyar irodalomban.
12. Művészetképek és művészetértelmezések a 19. század utolsó időszakának magyar irodalmában. Az antikvitás mint sajátos kulturális tradíció instrumentalizálása a magyar irodalmi modernségben.
13. Dekadencia a magyar és európai irodalmakban: egy képzet karrierje és ami mögötte van
14. A „fiatal írók” irodalma és az irodalmi lázadás önértelmező elbeszélései a századforduló irodalmában.Az új irodalmi csoportosulások és a korszakváltás vélelmezése: A Hét és a Nyugat indulása.
Kötelező irodalom jegyzéke:
Ady Endre: két tárcalevél ismerete Ady párizsi tudósításaiból
Ambrus Zoltán:A gyanú
Arany János: Évnapra, Ősszel, Vojtina-levelek, A sárkány, Gondolatok a békekongresszus felől, Letészem a lantot, Kertben, Évek, ti még jövendő évek, Fiamnak, Mint egy alélt vándor, Az örök zsidó, Rákócziné, A walesi bárdok, Ágnes asszony, Szondi két apródja, V. László, Rozgonyiné, Török Bálint, Szibinyáni Jank, Szondi két apródja, A hamis tanú, Ágnes asszony, Széchenyi emlékezete, Honann és hová?, A lepke, Vásárban, Hídavatás, Az üneprontók, Tetemrehívás, A képmutogató, Kozmopolita költészet, Tamburás öregúr, Kertben, Vörös Rébék, Naturam furca expellas…, Honnan és hová, A tölgyek alatt, Éjféli párbaj, Az ünneprontók, Tengeri-hántás, Epilógus
A nagyidai cigányok, Buda halála, a Toldi-trilógia darabjai, Bolond Istók
Naiv eposzunk, Irányok
Arany László: A délibábok hőse
Asbóth János: Álmok álmodója
Bródy Sándor:A nap lovagja, Húsevők
Cholnoky László: Bertalan éjszakája
Czóbel Minka: Eunoïa, Tört sugárban
Gozsdu Elek: Spleen
Gyulai Pál: Horatius olvasásakor, Egy régi udvarház utolsó gazdája, A tárcaelbeszélésekről
Heltai Jenő: De profundis, Tőzsde-dal
Ignotus Hugó: Kelet népe, Változatok szemjátékra, A Slemil keservei
Jókai Mór: öt összefüggő, irodalomszemléleti természetű publicisztikai szöveg ismerete,
Az élet komédiásai vagyA jövő század regénye
Justh Zsigmond: tetszőlegesen választott novella ismerete
Kemény Zsigmond: A szív örvényei, Zord idő
Kiss József:De profundis, Influenza
Komjáthy Jenő: Delíriumban, Schopenhauer
Lovik Károly:A gyilkos, Árnyéktánc
Meltzl Hugó / Hugo von Meltzl: A kritikai irodalomtörténet fogalmáról
Madách Imre: Az ember tragédiája
Mikszáth Kálmán: A jó palócok, Új Zrínyiász, Beszterce ostroma
Petelei István:Klasszi, Gyehenna
Reviczky Gyula: Apai örökség, Arany Jánosnak, Don Juan a másvilágon
Thury Zoltán:Az ember, aki hazaballagott, Az anarkisták
Tömörkény István: Csata a katonával, Postavárás
Vajda János: A kárhozat helyén, Húsz év múlva, Harminc év után, A virrasztók, Luzitán dal, De profundis, Nádas tavon, A vaáli erdőben, Memento mori, Köröndnél, Vasúton
Kötelező szakirodalmi munkák:
Dávidházi Péter, Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Argumentum, Bp, 1994, 73-111.
Eisemann György, Mikszáth Kálmán. Kísérlet, Korona, Bp., 2001. (egy tetszőlegesen választott fejezet a hallgató által ismert primér szöveghez)
Margócsy István, Az 1859-es Kazinczy-ünnepségek nyelvhasználatához = Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok, szerk. Kalla Zsuzsa, PIM, Bp., 2000, 109-118.
T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’Harmattan, Budapest, 2007. (Ligatura Könyvek 3.) (két tetszőlegesen választott fejezet)
Szajbély Mihály, Jókai Mór, Kalligram, Pozsony, 2010, 148-157. (A tárcaregény sajátos szerkezete... c. fejezet)
Takáts József, Arany János szokásjogi gondolkodása, ItK
2002/3-4., 295-313.