Szilágyi Márton

egyetemi tanár, PhD

Fogadóóra: kedden 17.00–18.00 és előzetes egyeztetés szerint más időpontokban Kolozsváron tartózkodása alatt, 108-as szoba

Oktatott tárgyak

Összehasonlító irodalom: Fejezetek a 18–19. századi magyar irodalomból, világirodalmi tükörben, BA 2. évfolyam;

Az írói szerep mikrotörténete, BA 3. évfolyam, választható tárgy.

Kutatási terület

·            18-19. századi irodalom;

·             textológia;

·             irodalomkritika.

Önéletrajz

Szilágyi Márton 1965. november 9-én született Gyulán. Általános iskoláit Cegléden és Szekszárdon végezte; gimnáziumba Szekszárdon és Budapesten járt, 1984-ben érettségizett. Ugyanebben az évben felvették az ELTE Bölcsészettudományi Karára, magyar–történelem szakra. Tanulmányait egy éves katonai szolgálata letöltése után, 1985-ben kezdte el. 1990-ben szerezte meg kiváló minősítésű, középiskolai tanári diplomáját.

Egyetemi évei alatt Kövesdi Péterrel együtt feldolgozta a katonáskodása idején gyűjtött katonaszlenget; ezt a munkát 1988-ban a Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok című kiadványsorozat egyik köteteként meg is jelentették. Alapítótagja volt a Magyar Történészhallgatók Egyesületének, valamint a Sic itur ad astra című történészfolyóiratnak. A folyóirat szerkesztésében 1992-ig vett részt. 2006-tól 2009-ig a folyóiratot kiadó Sic Itur ad astra Egyesület elnöke volt.

1990-től 1993-ig Bíró Ferenc irányításával az ELTE Bölcsészkarán dolgozott az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának ösztöndíjasaként. Ez idő alatt fél évet töltött Bécsben, a Magyar Történészhallgatók Egyesületének ösztöndíja segítségével. 1993-tól tanársegédi beosztásban, 1997-től adjunktusként, 2001-től docensként dolgozott korábbi kutatóhelyén, a Felvilágosodás- és Reformkori Magyar Irodalomtörténeti Tanszéken (jelenlegi neve: XVIII-XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék). 2009-ben habilitált. Kandidátusi értekezését, amely a Kármán József és Pajor Gáspár szerkesztette, 1794–95-ben megjelent, Uránia című folyóirattal foglalkozik, 1997-ben védte meg; a munkát 1998-ban a debreceni Kossuth Egyetemi Kiadó könyvalakban is megjelentette. Második kiadása 1999-ben látott napvilágot.

1988 óta publikál irodalomtörténeti tanulmányokat, közleményeket, recenziókat, amelyek a XVIII-XIX. századi magyar irodalommal foglalkoznak. Munkatársa volt az OTKA támogatásával készülő Kölcsey kritikai kiadásnak: sajtó alá rendezte a novellákat, fiktív védőbeszédeket és a drámatöredéket tartalmazó kötetet, amely 1998-ban jelent meg. Jelenleg az ugyancsak OTKA támogatta Arany János kritikai kiadás résztvevője. A Bitskey István, majd utóbb Debreczeni Attila vezette TKI-s kutatócsoportban témafelelős, valamint Kazinczy Ferenc Fogságom naplója című művének kritikai kiadását rendezte sajtó alá. Számos irodalomtörténeti konferencián vett részt, rendszeresen tart előadásokat itthon és külföldön.

Az irodalomtörténeti stúdiumok mellett foglalkozik a kortársi magyar irodalommal is: kritikái, tanulmányai különböző szépirodalmi folyóiratokban jelentek és jelennek meg (Alföld, Holmi, Jelenkor, Bárka, Tiszatáj stb.). 1995-ben megjelent a JAK-füzetek sorozatában a kortárs irodalmat tárgyazó tanulmányainak a gyűjteménye, Kritikai berek címen. Kritikusi működéséért kétszer kapott elismerést: 1994-ben a debreceni Alföld folyóirat alapította Alföld-díjat, 2000-ben pedig a békéscsabai Bárka folyóirat Bárka-díját ítélték neki. 2004-ben megválasztották a társadalomtörténeti kutatókat összefogó Hajnal István Kör választmányi tagjának, s azóta még kétszer nyerte el ezt a tisztséget. Tagja, 2008 végétől társelnöke az MTA Textológiai Bizottságának, 2005 és 2008 között az OTKA Magyar Irodalom és Modern Filológiai Szakzsürijének munkájában is részt vett. 2009-től az MTA Irodalomtudományi Szakbizottságának a tagja.

1993-tól két évig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is tartott irodalomtörténeti szemináriumokat a XVIII-XIX. századi magyar irodalomból; 1996-ban pedig a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen tanított félállásban. Vendégdocensként vezetett szemináriumokat a bécsi egyetem finnugor intézetében; a PhD-képzés keretében pedig a szegedi József Attila Tudományegyetem Klasszikus Magyar Irodalomtörténeti Tanszéken tartott órákat doktoranduszoknak. Évek óta részt vesz munkahelyén, az ELTE BTK XVIII-XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén, a felvilágosodás kori irodalommal foglalkozó doktori programban oktatóként és témavezetőként; 2007-ben a doktori program vezetésére is megbízást kapott, jelenleg ő irányítja a programot. 2002-től 2004-ig, négy féléven át, majd 2010-től 2011-ig újabb két féléven át a bécsi egyetem Finnugor Intézetében volt vendégprofesszor. 2006 őszétől 2010-ig az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese volt.

1998-től 2001-ig Széchenyi Professzori Ösztöndíjat kapott, 2006-ban három évre az MTA Bolyai Ösztöndíját ítéltek oda neki. Ösztöndíjasként végzett munkájáért elismerő oklevelet kapott. 2010-ben megkapta a Martinkó András-díjat, amelyet az MTA Irodalomtudományi Intézetének XIX. Századi Osztálya ítél oda az az évben legjobb szakmai publikációért. .

MTA doktori értekezését 2011. szeptember 12-én védte meg.

2013 szeptemberében nevezték ki egyetemi tanárrá, s ekkortól ő a XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője is.

2014-ben A költő mint társadalmi jelenség című Csokonai-monográfiájáért megkapta az Artisjus-díjat.

2014-től az MTA Textológiai Bizottságának elnöke.

2016-tól az Irodalomismeret című folyóirat főszerkesztője.

Tagja az MTA Irodalomtudományi Szakbizottságának és választott doktorképviselő az Akadémián.

 

Szilágyi Márton